Új nyelvművelői felfogás:

Buvári Márta ,,Nyelvművelés- elmélet – Értékelvű nyelvművelés” című kötete teljes terjedelmében fölkerült az Írásaink rovatba.

Dolgozatjavítás: Megjegyzések Minya Károly tanár úr írásához

.

.

Miért kezdek ,,dolgozatot javítani”?

Mezei tanár koromban a dolgozatjavítások gyötörtek meg leginkább. Most miért kell tovább szenvednem a Magyar Nemzet Lugas rovatának „Anyanyelvünk” alrovatától?

A beszélt közmagyarban, az írásos nyelvhasználatban, így a Magyar Nemzet hasábjain s nem utolsósorban az alkalmazott nyelvészet nyelvművelés nevű tudományágának egészében új széljárás, összehangolt akarat-cselekvés, valódi előrehaladás szükségeltetik.

A magyar, magyarított szavak bevezetése, elterjesztése ügyében elfogadhatatlan a nyelvészek széles táborának belenyugvó, fejlehajtó, tehetetlen hallgatása.

Csipkedjük már meg magunkat egy kicsit! Ugyanis a külföldieket, a nemzetközi szervezeteket a legkevésbé sem érdekli a magyar nyelv sorsa, édes anyanyelvünkkel csupán mi vergődhetünk zöld ágra. De semmiképpen sem az „emberközpontú” (= leíró, látvány-képi, nemtörődöm, óvatoskodó) nyelvműveléssel a hátunkban.

.

.

Dolgozatjavítás:

.

„Ezért uralja a világot az angol”

Nos, akkor nekünk, magyaroknak mi a teendőnk?

Megjegyzések Minya Károly tanár úr angolos-eszperantós írásához

Az idézetek forrása: https://magyarnemzet.hu/lugas-rovat/2023/10/ezert-uralja-a-vilagot-az-angol

2023. 10. 17. 05:10; 2023. 10. 17. 08:51

.

.

Az angol nem hasonlítható az eszperantóhoz

,,Az angol a világ eszperantója. Ez a szentenciaszerű mondat két tételt foglal magában. Egyrészt azt, hogy az angol világnyelv, lingua franca, másrészt azt, hogy az eszperantónak ezt a szerepet nem sikerült betöltenie….”

– Az eszperantó (lingvo Esperanto, Lingvo Internacia) mesterséges, élő, semleges nemzetközi segédnyelv. Az első mondat szerintem nem bölcs mondás, inkább értelmi alapú átvitel (metaphora). A gondolati bukfencet így küszöbölöm ki: 1. Az angol nem mesterséges nyelv, mint az eszperantó; 2. tehát nem tekinthető semleges nyelvnek; 3. a kezdő angoltanuló magyar anyanyelvűeknek, a gyengébb tanulók számára az angol kiejtés-helyesírás bizony nem könnyű; 4. az eszperantó nyelvi rendszere magyaroknak könnyen tanulható (bár alapfokon az angol rendszer sem okoz gondot).

Vö.: szentencia (sentio, sententia): • bölcs mondás, mondás, velős mondás; bölcs mondat, mondat, velős mondat; ítélet, végzés; gondolat, nézet, vélemény

– A lingua franca kifejezéssel vigyázni kell, mert kétfélét jelent: közvetítő nyelvet és habaréknyelvet egyaránt.

Vö.: (lingua franca): • közvetítő nyelv (például: angol); habarék, habaréknyelv (például: olasz-arab, olarab); abajdóc, kevert nyelv, nyelvegyveleg, zagyvaléknyelv, zagyvanyelv (például: olasz-arab, olarab)

.

Az eszperantó irodalma, műveltsége rendkívül

gazdag

,,…az eszperantó mögött sosem állt komoly politikai és gazdasági erő, valamint nincs saját szépirodalma, kultúrája.”

– Kétségtelen, hogy a nagyhatalmak, a nagy nyelvek képviselői nem támogatták/támogatják a nemzetközi nyelv bevezetését. (Nyilván a franciák, németek, oroszok és spanyol ajkúak abban reménykedtek/reménykednek, hogy az ő nyelvük is világnyelv…) Ma élő legkiválóbb finnugor nyelvészünk szerint az eszperantó bevezetése előnyben részesítette volna a toldalékoló közép-európai nyelveket (,,elnyomva” a többi nyelvet). Máskülönben az eszperantó alaposan kidolgozott nyelv, igenis létezik szépirodalma, fordításirodalma. Például a mi dr. Kalocsay Kálmánunk számos világirodalmi művet fordított eszperantóra, még Az ember tragédiáját is.

.

Három nevezetes sor a Tragédiából

Madách Imre: Az ember tragédiája. Drámai költemény. 15-ik szín – Kalocsay Kálmán: La Tragedio de lʼHomo. Dekkvina bildo

Éva. Anyának érzem, óh Ádám, magam. Eva. Mi sentas min patrino, ho Adamʼ.

Ádám. Csak az aʼ vég! – csak azt tudnám feledni. Adamo. Nur tiu finʼ, se tiun mi forgesos!

Az Úr. Mondottam ember, küzdjʼ és bízva bízzál! La Sinjoro. Mi diris, luktu, homʼ, kaj firme fidu!

Az idézetek forrásai: Madách Imre: Az ember tragédiája. Drámai költemény. Hasonmás kiadás. Közreadta: Horváth Károly. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1973 – Imre Madách: La Tragedio de lʼHomo. Drama poemo. El la hungara tradukis: Kálmán Kalocsay. Corvina, Budapest, 1965

.

Alkossunk, használjunk új magyar szavakat!

,,Az angol nyelv térhódításának fő mozgatórugója a globalizáció, azonban ez fordítva is igaz: az angol nyelv a maga eszközeivel hozzájárul a globalizáció kiszélesedéséhez.”

– Itt is jobban szeretnék valódi magyar nyelvű kifejezéseket olvasni.

Vö.: globálizáció (globus, globalis): • egységesülés, világegységesülés; globális kommunikáció (globus, globalis, con, munio, communio, communico, communicatio): • világ-érintkezés, világ-kapcsolat

.

Akkoriban a világ szinte csak Európát jelentette

,,Világnyelv … a latin, amely az ókorban évszázadokon át egyeduralkodó volt a Római Birodalom sikeres hódításainak köszönhetően. … a latin jórészt Európa határain belül volt meghatározó.”

– A Római Birodalom idején az európaiak jószerivel Afrika északi harmadát (legföljebb a földrész felét) és Ázsiának is csak néhány térségét ismerhették. Viszont a latin ismert volt a birodalmon kívül is működő kereskedők, tolmácsok és a szomszédos területek vezetőinek a körében is.

.

Az angol nem habaréknyelv (nem pidzsin)

,,Szokták ezt pidgin (pidzsin) nyelvnek nevezni, ami a közvetítő nyelv szerepét tölti be, és második nyelvként elsajátított kevert nyelvet jelent.”

– Vigyázat, ez a mondat komoly félreértésekre ad okot. Ugyanis az angol tényleg közvetítő nyelv, nem pedig habaréknyelv (amely nem hivatalos nyelvváltozat).

Vö.: pidzsin (business, pidgin) = makaróninyelv: • habarék, habaréknyelv (például: olasz-arab, olarab); abajdóc, nyelvegyveleg, zagyvaléknyelv, zagyvanyelv (például: olasz-arab, olarab)

.

A keveréknyelv (a kreol): új, hivatalos köznyelv

Vö.: kreol nyelv (criollo): • keveréknyelv, új (kevert) nyelv (például: haiti nyelv)

Például a haiti nyelv – saját elnevezése kreyòl ayisyen – 1961-ben a francia mellett hivatalos minősítést kapott Haitin, ezzel új nyelvvé vált, s egyre erősödik: Francia alapú, részben egyszerűsödött keveréknyelv, amelyet a nyugat-afrikai nyelvek, a portugál, a spanyol és az őslakosok által beszélt taínó nyelv elemei is gazdagítanak.

Vigyázat, az angol nem ilyen!

.

Fordítsuk előnyünkre az angol győzelmét!

,,Vajon jó-e az, hogy az angol nyelv bizonyos értelemben megszünteti a bábeli zűrzavart?…

Nyilvánvalóan a kölcsönös megértés nagyszerű eszköze az angol nyelv. Ugyanakkor költséghatékony is, mivel nem kell tolmácsolni, fordítani, bár manapság már a gépi fordítások is egyre hatékonyabbak.”

– Ha csak egyetlen közvetítő nyelvet kell jól vagy elfogadható szinten megtanulnunk, a fölszabaduló erőt fordítsuk anyanyelvünkre és szakmai feladatainkra.

.

Magyar szakszavakat és magyar szaknyelveket!

,,Az anyanyelv használata először bizonyos nyelvváltozatokban tűnik el fokozatosan, például különböző tudományágakban főleg az új találmányok, eljárások megnevezése csak angolul létezik. Ez azért is probléma, mert minden tudomány képviselőjének közérthetően kell szólnia a nagyközönséghez.”

– Minden tudományágban és minden egyes intézménynél újra be kell vezetni a magyar nyelvű közléseket a szakdolgozatok, tanulmányok, könyvek esetében. Vagy legalább a legfontosabb eredmények jelenjenek meg magyar nyelven, magyar szakfolyóiratokban – magyar szakszavakkal.

.

Éljünk a meglévő szómagyarító eredményekkel!

,,Az angol szavak átvételének tehát egyrészt a hiány az oka, nincs magyar nyelvű megfelelője az új valóságelemnek, tárgynak, fogalomnak.”

– Bocsánatot kérek, ez az állítás téves. Léteztek/léteznek magyarító törekvések és lelkes-szakértő magyarító személyiségek, szótárak és szakszótárak. Például a lélektan tudományához Molnos Angéla megalkotta a Lélektani szakfordító című alapos és tudományos színvonalú angol–magyar szójegyzéket (Második kiadás. Debrecen, 2002). Mégis, miért írnak még mindig félangolul, zagyvanyelven a lélektan művelői?

– Elismerem, nem könnyű a már befészkelődött idegen (például angol) szavak helyett bevezetni a magyar megfelelőket. De nem lehetetlen feladat! Persze az „emberközpontú” nyelvművelés alkalmatlan a magyarításra. Mivel Lőrincze Lajos 1993-ban hunyt el, fogalma sem lehetett az angolosítás egyre erősödő sodrásáról.

.

Igényességgel és erőfeszítéssel

,,Másrészt kényelem és jellembeli gyengeség. Nem figyelünk arra, hogy akihez szólunk, írunk, vajon meg fogja-e érteni a gondolatainkat. Harmadrészt presztízs az angol nyelvű szavak használata, bizonyos munkahelyeken csak meeting van, értekezlet nincs.”

– Valamit tenni kellene! Mi a teendő? A kényelmesség ellenében az első az igényesség fölkeltése, a színvonalesés megállítása és a nyelvgondozás erősítése: de ezek csak a kezdő lépesek. Nem szabad megijednünk a magyar nyelvhasználati törvény (avagy rendelet) bevezetésétől! Az igényszint fokozatos, de szakszerű emelése, komoly erőfeszítés nélkül nem tudunk előrelépni. A magyar nyelv is érdemel annyi figyelmet, mint mondjuk a francia vagy a lengyel (vö.: nyelvtörvényeik).

– Ne kárhoztassuk jellemünket és mások jellemét. Inkább tegyük érdekeltté magunkat az igényes nyelvhasználat művelésében.

Vö.: presztízs (prestige): • tekintély; (erkölcsi) befolyás, elismertség, hírnév, köztisztelet.

.

Budapest hadd maradjon az idegen föliratok

városa?

Balázs Géza tanár úr bejelentette, hogy Sátoraljaújhely mostantól a magyar nyelv városa címet viselheti. De mi lesz a mi Budapestünkkel, amelyet elöntenek a mindenféle idegen nyelvű feliratok?! Ezt nem veszi észre a tanár úr?

Vö.: https://magyarnemzet.hu/lugas-rovat/2023/10/ez-a-telepules-a-magyar-nyelv-varosa

.

2023-ban, a Magyar Nyelv Napján

Mészáros András

nyelvvédő, magyarszó-kedvelő

© 2011-2016 – nyelvmuveles.hu - honlapkészítés, weblapkészítés