Új nyelvművelői felfogás:

Buvári Márta ,,Nyelvművelés- elmélet – Értékelvű nyelvművelés” című kötete teljes terjedelmében fölkerült az Írásaink rovatba.

Milyen nyelven is beszélünk?

Egyik lányom azt írta, hogy kislányának karácsonyra abakuszt vehetnénk. – Az meg mi? kérdeztem vissza. – Golyós számológép – válaszolta. Így már értem.Volt ilyen már nekem is meg a gyerekeimnek is. Gépnek csakugyan nem gép, csak eszköz, egyszerűen golyós számoló. Ilyen néven is meg lehet találni az árukeresőben, de a dobozra tényleg abakusz van írva. Minek ez a bűvös név?

Gyerekkoromban, az ötvenes években kevés játékot lehetett kapni. Nagyapám készített nekünk kirakóst: egy fa táblácskára ráragasztott egy képet, lombfűrésszel cikkcakkban szétvágta apró darabokra. Ma tömegével kapni ilyeneket – puzzle néven. A mai embernek miért nem jó a kirakós elnevezés?

Népünk, úgy látszik, mindig hajlamos volt arra, hogy fölszedegessen idegen szavakat. Az Etimológiai szótár végén csoportosítva vannak a szavak eredet szerint. Ősi uráli, finnugor és ugor szavakból van összesen 1 ¼ oldalnyi, ezekből is sok a kérdőjeles. Az ugyancsak ősi iráni, kaukázusi és török szavakból egy oldalnyit gyűjtöttek ki, ezeket már átvételnek tekintik, bár valószínűleg az őket hordozó nemzetrészek hozták őket magukkal. A fél oldalnyi „ismeretlen eredetű” szót talán szintén a sajátunknak tekinthetjük. Az eddig soroltak eltörpülnek a két oldalnyi szláv, szintén két oldal német, két és fél oldal latin és újlatin, másfél oldal (szintén jórészt latin eredetű) nemzetközi és fél oldal vándorszó mellett. Akkor milyen nyelven is beszélünk?

A szótár szerint ugyanúgy jövevényszó az asszony, a híd, az alma, a bor, a tér, a tyúk, az ablak, a kár, a cser, mint az ágens, az agresszió, a destruál, az extázis, a konzekvencia, a testamentum, az eszcájg, a dzsem, a löncs, stb. Ugye, érzünk némi különbséget köztük? Az első csoportban soroltak magyarnak érezzük, a második csoportban levőkről pedig messziről látszik hovatartozásuk. A szótár szerint ezek is a magyar szókincs részei, különben az idegen szavak szótárára hagynák őket. Persze, nem tudunk minden idegen eredetű szót mellőzni, de nem mindegy, milyen arányban vannak jelen beszédünkben.

Javítja a statisztikát a 9 oldalnyi belső keletkezésű szó: hangutánzó-hangfestő, képzett, összetett, egyéni leleménnyel alkotott szavak. Ez a 9 oldal mutatja nyelvünk életrevalóságát.

Ha bejön egy új fogalom, a legkényelmesebb átvenni vele együtt a nevét is. De mindig voltak, akik igyekeztek magyar megfelelőt találni az idegen szavaknak. Amikor nagyon elmaradt a magyar szókészlet az élet igényeitől, jött a nyelvújítás. De az eddig nemigen volt szokás, hogy létező magyar szavakat idegenre cserélnek, és leporolnak a divatból már kiment idegen szavakat, mint például a fotót a fénykép helyett, a koncertet a hangverseny helyett.

Hangadó nyelvészek szerint semmi baj az idegen szavakkal, a nyelv legváltozóbb része a szókészlet, nem az a lényeg, hanem a nyelvtan. Tény, hogy az idegen szavakat is magyarul ragozzuk, képezzük tovább. Bár újabban már ez a feltétel sem mindig teljesül. Például ebben a mondatban: Rendeljen online! Az online nem határozónak hangzik, sehol egy határozórag. Az optimális nem hangzik magyarul felsőfoknak, ezért mondják sokan, hogy legopimálisabb. Miért nem mondják inkább, hogy legjobb?

A nyelvtan a nyelv csontváza, húsa a szavak, és – ha továbbvisszük a hasonlatot, talán a hanghordozás és az írás a ruhája.

© 2011-2016 – nyelvmuveles.hu - honlapkészítés, weblapkészítés