Új nyelvművelői felfogás:

Buvári Márta ,,Nyelvművelés- elmélet – Értékelvű nyelvművelés” című kötete teljes terjedelmében fölkerült az Írásaink rovatba.

Nyílt levél dr. Eőry Vilma nyelvészhez ___________________________ Magyarítás kéretik – Mészáros András

.

.

[Közben az M5 csatorna megváltoztatta, rövidítette az Édes Anyanyelvünk műsor indulóképét, tehát a Tanulságos kezdőképek című bekezdés időszerűtlenné vált – de nem érvénytelenné.]

.

Nem tudományos munkák alapján, csupán magyarszó-kedvelőként, nyelvvédőként, magyartanárként szólok hozzá dr. Eőry Vilma nyelvész, válaszoló és Csőre Gábor színművész, kérdező nyelvművelést taglaló beszélgetéséhez.

Édes anyanyelvünk -adás, M5 csatorna. 2023. tavaszelő (március) 16.

Szerkesztő-rendező: Társi István

https://mediaklikk.hu/video/edes-anyanyelvunk-2023-03-16-i-adas/

.

.

.

Nyílt levél

.

dr. Eőry Vilma nyelvészhez

.

Magyarítás kéretik

.

.

Igen tisztelt Nyelvész Asszony!

.

Csőre Gábor, a kitűnő színművész kérdezte Önt az Édes anyanyelvünk 2023. március 16-i adásában (M5 közszolgálati csatorna; szerkesztő-rendező: Társi István). Arról beszélgettek, mit kell és mit nem kell cselekedniük a 21. századi nyelvművelőknek.

Ez az adásszám szinte állatorvosi lónak bizonyul, éppen ezért a tanulságok levonásához – a továbblépés érdekében – le kell ütnöm a műsorban feladott labdákat.

.

Tanulságos kezdőképek

Jellemző, hogy a műsor indító mozgóképében a (múszáj–)muszáj, (dícséret–)dicséret, (abszolut–)abszolút szópárok szerepelnek.

1. A „muszáj” német eredetű (das muss [muß] sein = annak meg kell lennie), s noha már (népnyelvünk és) köznyelvünk része, a szótári minősítésekkel ellentétben nem tekintem irályosnak (stílusosnak).

2. A „dicséret”, „dícséret” kiejtésváltozatok egyaránt elfogadhatók, hiszen az í-s ejtés tulajdonképpen nyelvjárási, ha úgy tetszik táji („regionális”) köznyelvi.

3. A harmadik szóra („abszolút”, „abszolúte”) nincsen semmi szükség, mert töméntelen valódi szavunkat szorítja ki. Molnos Angéla szójegyzéke 20-30 – a beszédhelyzethez illő – megfelelőt sorol fel, amelyek idézésétől most eltekintek: http://molnosangela-nyelvunkert.hu/pdf/a.pdf és http://molnosangela-nyelvunkert.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=91&Itemid=124&lang=hu

Egyébként az első szónál amúgy sem tévesztjük el a magánhangzó időtartamát – hacsak nem vagyunk írászavarosak. A másik kettőnél meg miért ne lehetne kétféle kiejtés és írás? Ugyanis az illetékes nyelvésztestület 2015-ben új alapelvet vezetett be helyesírásunkba, a 12. kiadásba: az ingadozás elvét (!).

Nyilván a napi műsorfolyam számos fontos, értékes és érdekes kérdéssel foglalkozik. Azért megjegyzem: nem csupán helyesírással él az ember.

.

Egyetértek!

Természetesen ma más a helyzet, mint Bessenyei György és Kazinczy Ferenc korában, hiszen a magyar nyelv készen áll, az élet minden színterén működik, s valóban „…nincs szükség arra, hogy nagy részét megteremtsük annak, ami nincs” (dr. Eőry Vilma).

Persze, több szó, szöveg és értelmezés, beszélgetés, nyelvgyakorlás szükségeltetik a gyerekek, fiatalok nevelése-oktatása során, az iskolákban.

Igen, igen, a málna jövevényszó, már beilleszkedett nyelvünkbe.

Dicséretes az önigazítás, önjavítás: a beszélő az ajkára tévedő idegen szó észlelésekor magyar megfelelővel igazítja át mondandóját, ahogy a nyelvész asszony az innovációnál a megújítással. A színművész úr az annónál helyesbítés nélkül, de őszintén jelezte az idegen szó kimondását.

.

,,…egészséges fejlődését…”?

Az egyik vágókép dr. Grétsy Lászlót idézi, aki szerint a nyelvművelés: „…a nyelv egészséges fejlődését igyekszik biztosítani.” Remélem, nyelvész asszony figyelemmel kíséri az Édes Anyanyelvünk folyóiratot. Bizony szomorúsággal töltött el, hogy a 2022/1. számban a tanár úr helyesnek tartja mind a „bacon”, mind a „bacon szalonna” („baconszalonna”) szavakat. Nocsak, ez lenne a nyelv egészséges fejlődése? Hiszen rendelkezésünkre állanak a pontos magyar megfelelők: bacon, bacon szalonna = angolszalonna, császárszalonna, húsos szalonna stb. (táblában, darabolva, szeletelve, csíkokban, kockázva). (Némely kópék a Bakonyból vagy Nagy-Kis Baconból [Székelyföld] származtatják angol [?] szavunkat…)

.

,,…tudományokat művelni, például…”

Ön fontosnak tartja, „…hogy tudjunk tudományokat művelni, például…” – nyilván jórészt a szókincsfejlesztés a cél. Bár a mai körülmények kedvezőbbeknek tűnnek a reformkor előttiekhez képest, vegyük észre: a Magyar Tudós Társaság utódszervezete, a MTA (illetve számos kutatóhely) egyes tudományterületeken már csak angolul engedi közreadni a tudományos eredményeket (élettan [biologia], számtan-mértan [mathématika] természettan [phüszika], vegytan [kímíjā, chemia]). (Vagy szélsőséges álláspontnak számít, ha igényelem a fontos tudományos eredmények megjelentetését magyar nyelven – is?) A „kis részét” is meg kell teremteni „annak, ami nincs”. Az egészen új tudományágakra gondolok: Például a bionika tudománynévre az életműszak összetételt javaslom, tehát bionikai = életműszaki. E tudomány szakszavait meg kell alkotni. Segíti ebben a tudósokat magyarul még jól gondolkodó-tudó nyelvész?

.

Idegen szó, vendégszó, nemzetközi szó, vándorszó, jövevényszó

A málna ugye eredetileg malina volt, szépen beilleszkedett (vö. magánhangzó-összecsengés, mély magánhangzók, hangkiesés), de ez nem lehet érv a mai angolosodáshoz-angolosításhoz. Milyen alapon tekinthető a fitnesz, az online, a podcast meg a wellness szavak bármelyike is jövevényszónak? (Bizony, még ki vannak illeszkedve…) A latin origo (kezdet, kezdőpont stb.) vagy a finn Väinö (a Kalevala Väinämöinen főhősének rövid neve; finn férfi keresztnév) még nem igazi magyar szavak azzal, ha átírjuk, hosszú hangzóval írjuk, hosszú ideje használjuk őket: origó, Vejnő! A magyar nyelvűek túlnyomó része érzékeli az idegen vagy idegenes szavakat – egyszerűen nyelvünk jellege miatt. Ezt minden nyelvésznek tudnia kell.

Figyelem, mindenképp különbséget kell tennünk idegen szó és jövevényszó között! Buvári Márta a tartósan használt idegen szóra javasolja a vendégszó megnevezést, s szerinte a vendég előbb-utóbb távozni szokott…

.

,,…szegény német- és egyébtanárok…”

Mivel csaknem mindenki angolul kíván tanulni (panaszkodnak is szegény német- és egyébtanárok!), valamint a tudósok, a szakértők, a műsorkészítők és -szórók, továbbá a közszereplők angolul olvasnak, a közmagyar nyelvben (a köznyelvben, a mércenyelvben) rengeteg latinos, angolos vagy zagyva (kevert) szó, kifejezés jelenik meg. Ennek okán az értelmiség és a közszereplők igényes magyar nyelvi képzését mindenképpen meg kell szervezni. (Egyébként a valódi, színvonalas nyelvtanulás elengedhetetlen követelmény. Jómagam már fiatalon nyelvvizsgát tettem, noha munkakörömhöz nem volt szükséges.)

.

Ne magunkból induljunk ki!

50-60-70 évesen már biztos a nyelviségünk, hiszen még jó és viszonylag tiszta magyar oktatásban részesültünk, pompás gyerekkönyvek, színvonalas kötelezők és szókincsfejlesztő kötetek voltak a kezünk ügyében: Weöres Sándor, Fekete István, Tamási Áron… Felnőttként tudatosan válogathatunk a színvonalas irodalmi és művészeti kínálatból.

A bölcsis és az ovis nevelés ma is jó magyarsággal indít. Ám a mai fiatalok – beleértve a jobb tanulókat is – már eleve idegenes közmagyaron nőnek föl, nyelvük hemzseg az idegenszerűségektől. Az okoseszközök okán keveset olvasnak, emiatt aztán szegényes a szókincsük. Várhatjuk-e az állandó bizonytalanságban tartott tanároktól (tanulók–igazgató–szülők– Klebelsberg négyszögben), hogy ők oldják meg a nehézségeket? Az iskolarendszer meg valahogy úgy alakul, hogy a tehetősebb, igényesebb szülők alapítványi vagy egyházi iskolák szárnyékába húzódnak át gyerekeikkel, nemegyszer más településre hurcolászva őket. A többi általános iskola lemarad, mert a hátrányos helyzetű, beilleszkedésre („integrációra”) kevéssé alkalmas tanulók vagy a kütyüzés miatt egyszerűen nem lehet rendes tanórákat tartani. Rendet kérek!

.

Mi lesz az irállyal (stílussal)?

Dr. Eőry Vilma az irálytan (stílustan, azaz stilisztika) tekintélyes művelője is. Ha a közmagyart (,,standard” magyart vagy magyar ,,sztenderdet”) meg egyéb rétegnyelveinket teljességgel elönti az idegenszó-áradat, akkor meghal az irály (stílus), az irálytan művelői pedig letehetik a lantot, mert egyszerűen nem lesz rá szükség. (Vagy nyelvészmunka gyanánt az idegen szavakat fogják ünnepelni?) Célszerű-e magyar nyelvünk kettészakadása a fiatalok esetében, valahogy így: Ma úgy beszélek és írok, ahogy tudok meg akarok: e–nyelven = sz-nyelven, számgépes nyelven, színvonaltalanul. Másnap az ünnepi szépmagyarral foglalkozom, hozzáolvasok egy kis Herman Ottót, Arany Jánost, Nyírő Józsefet, Márait… (Bárcsak legalább ennyit olvasna legtöbb nyelvtársunk!)

.

Vegyék figyelembe a magyarszó-kedvelőket is!

Tisztelem dr. Eőry Vilma nyelvészt és Csőre Gábor színművészt.

A nyelvész asszony értékes szótárakat alkotott az irodalomkedvelők, –tudósok számára és az ifjúságnak (Petőfi-szótár, Jókai-szótár s több tanulói értelmező szótár). Fogarasi János Toldalék című szótár-kiegészítése (2018) nyelvi ínyencség, elégedett birtokosa vagyok.

Mindig öröm hallani a színművész úr tiszta hangját, férfias beszédét (műsorvezetőként, alámondásként is) – sajnos kevés színészről, elenyésző számú férfi színészről lehet ezt elmondani, a közszereplők siralmasan hangzó nyelvéről nem is szólva.

Elismerem, hogy mindig voltak és lesznek velünk idegen szavak. Meg aztán nem gyerekjáték a magyarítás, főként nem az új kifejezések használatba vétele és vétetése. Tudniillik mindnyájunk szájára könnyen rátévednek az idegen szavak. Viszont a kérdéskör mindenképpen új megoldásokat (is) igényel. A 15 millió magyar (származású) emberből körülbelül 12-13 millió beszéli szép zengésű nyelvünket, és azt feltételezem, hogy a többség kedveli a magyar szavakat. Elvárom tehát, hogy az Édes anyanyelvünk műsora (M5), és a közszolgálati műsorszórók általában vegyék figyelembe a magyarszó-kedvelők igényeit. Remélni merészelem, hogy az idegenszó-kedvelők sem neheztelnek a magyar szavakra.

.

Igényemet jogosnak gondolom – fölajánlom segítségemet

Ezúttal még eltekintek attól, hogy javasoljam a műsor átnevezését Keserédes anyanyelvünk-re. Viszont elvárom, hogy legalább az Édes anyanyelvünk műsor munkatársai szorosabbra húzzák a gatyamadzagjukat, szoknyaövüket.

Kívánságom teljesítését nem ingyen kívánom, hisz a közszolgálati műsorokat közpénzből tartjuk fönn. Továbbá ezúton is fölajánlom gyakorlati magyarító segítségemet. Szívesen juttatok a műsornak szakirodalmat; teremtsünk együtt új magyar szavakat és szakkifejezéseket!

.

Talán csak a nyelvhasználati törvény segít?

A budapesti utcákat elöntötték a mindenféle nyelvű feliratok – magyar megfelelők nélkül, így hát a két évtizede kelt nyelvrendelet végre(nem)hajtása = kudarc. A nemzetközi példák alapján érdemes megalkotni a magyar nyelvhasználati törvényt, amely természetesen nem más nyelvek ellen irányul.

Biztató, hogy közbeszélők, közszereplők – nem kicsiny arányban – élnek a már említett önigazítás, önjavítás eszközével. Embertársainkat gondok nyomják, feladatok feszítik, ám sokak körében él a valódi magyar szavak iránti igény.

Természetesen a világhálós magyar nyelvgondozást is meg kell teremtenünk. Mert ami most zajlik, annak vajmi kevés köze van a nyelvműveléshez…

Legyen divatja az igényes fogalmazásnak és a szépmagyar kiejtésnek!

.

Figyelmét megköszönve, további sikeres kutatómunkát kívánva, valamint magyarító segítségemet ismételten fölajánlva,

tiszteletteljes üdvözlettel:

.

Bicske, 2023. május 17.                                                                   Mészáros András

ny. tanár, nyelvvédő, magyarszó-kedvelő

.

Függelék

.

A műsorban elhangzott idegen szavak magyarítása Molnos Angéla nyomán:

abszolút = általános, feltétlen, független, örök, teljes, tökéletes stb.;

annó (anno) = akkoriban, egykor, évben, évében, hajdanában;

globális = átfogó, egységes, világegységes, világgyarmatos stb.;

globalizáció = egységesítés, világegységesítés, világgyarmatosítás stb.;

innováció = ésszerűsítés, fejlesztés, fejlődés, megújítás stb.;

terminológia = szakszavak, szakszóhasználat, szakkifejezések, szakszókincs, szaknyelv; elnevezéstan; műnyelv.

.

Szerkesztette: Jász-Szkíta-Ujgur

© 2011-2016 – nyelvmuveles.hu - honlapkészítés, weblapkészítés