Új nyelvművelői felfogás:

Buvári Márta ,,Nyelvművelés- elmélet – Értékelvű nyelvművelés” című kötete teljes terjedelmében fölkerült az Írásaink rovatba.

Szemezgetés a “szomagyarito.hu” honlapból: grape-fruit

Bármennyire kedveljük is ezt a kesernyés déligyümölcsöt, az elnevezése nincs megoldva. Sem kimondani, sem leírni nem könnyű. Nem csoda, hogy sok javaslat érkezett a magyarítására.

A tükörfordítást gyorsan el kell felejteni, mert angolul sincs semmi értelme: szőlőgyümölcs.

Van egy viszonylag régi javaslat, a citrancs. A megjegyzésekből az is kiderül, hogy Falu Tamás költőtől származik. A szerző abból indul ki, hogy a gyümölcs hasonlít a narancshoz, de sárga, mint a citrom.  A szóvegyítés régi nyelvújítási módszer. Nem terjedt el, de nem azért, mert nem jó. Ha a kereskedők így írták volna ki az árura, akkor már régen így neveznénk.

A citrancs fordítottja a narom.

Három javaslat a méretre utal: grandarin, lónarancs, óriáncs. Az elsőt kiejthetjük, hiszen a grand sem magyar szó. A lónarancs és az óriáncs viszont egy újabb jövevényre illik, a pomelóra. Ez tényleg hatalmas, ízre átmenet a narancs és a citrancs/keserencs  (?) között.

Az újabb javaslatok az ízben látják a lényeget, közben utalnak vagy a citrom vagy a narancs szóra is.

Néhány a fanyar szóból indul ki: fanyarcs, fanyarancs, fanyarom, fanydarin, pedig valójában a szóban forgó gyümölcs nem fanyar, hanem kesernyés. Ezért találóbbak ezek: kesereny, kesernye, kesér, kesernarancs, keserencs, kesercs. Az első három csak az ízre utal, a harmadik és a negyedik a rokonságára is, az ötödik pedig talán a keserencs rövidített változata. 

A piacon  a kimondhatatlan-leírhatatlan nevet így rövidítik: grepp. Bár ez nem igazán magyarítás, lehet, hogy ez fog győzni.

Az érvek alapján (nem föltétlenül az eddigi szavazatok alapján) versenyben maradnak:

citrancs, kesernye, keserencs, kesercs, grepp.

A mi olvasóink vajon melyikre szavaznának?

© 2011-2016 – nyelvmuveles.hu - honlapkészítés, weblapkészítés