Új nyelvművelői felfogás:

Buvári Márta ,,Nyelvművelés- elmélet – Értékelvű nyelvművelés” című kötete teljes terjedelmében fölkerült az Írásaink rovatba.

Panelgondolkodás

A dunai hajószerencsétlenségről szóló híradásokban rendszeresen így jelenik meg a hajóskapitány felelősségéről szóló mondat:

A szállodahajó kapitányát a nyomozók halálos tömegszerencsétlenséget okozó vízi közlekedés veszélyeztetésével gyanúsítják. – Hogyan? A vízi közlekedés úgy általában halálos tömegszerencsétlenséget okoz, és ezt veszélyeztette a szállodahajó kapitánya? Ellenkezőleg: a veszélyeztetés volt olyan mértékű, hogy halálos tömegszerencsétlenséget okozott.  Az hagyján, hogy a rendőri jelentésben így állt, de egyetlen újságírónak sem jutott eszébe, hogy ennek a mondatnak rossz a szórendje!

A kutya ott van elásva, hogy panelekben gondolkodnak. Számukra egy tényállás a vízi közlekedés veszélyeztetése.  Ezt egyben hagyva látják el egy újabb összetett jelzővel, holott a jelzőnek a jelzett szó előtt kell állnia, tehát az utána következő első főnévre vonatkoztatjuk. Esetleg így lehetett volna írni: a vízi közlekedés halálos tömegszerencsétlenséget okozó veszélyeztetésével… Egy logikai bukfenc még maradt: ha megtörtént a tömegszerencsétlenség, akkor nem csupán veszélyeztette a vízi közlekedést. A veszély csak lehetőség, az okozat viszont kész tény.

A fenti példa nem egyedi eset, a rendőrök és jogászok mindig így fogalmaznak. A következő mondat elvi döntés, jogszabály, tehát még inkább elvárható lenne a helyes mondatszerkesztés:

Az eljárásban akadályozással megvalósított hivatalos személy elleni erőszak bűntette miatt a hivatalos személy intézkedésének jogszerűtlensége a bűnösség megállapítását csak akkor zárhatja ki, ha az minden mérlegelés szükségessége nélkül félreérthetetlen és kétségtelen.

Nem mi vagyunk a hibásak, ha nem értjük. Az első mondatrész, az eljárásban határozónak látszik, tehát az állítmányhoz kellene tartoznia: Az eljárásban akkor zárhatja ki… De nem ezt akarták mondani, hanem azt, hogy az eljárásban való akadályozással – ez így jelzős szerkezet, de kihagyták belőle a való szót. Tovább: akadályozással megvalósított  –, ez rendben van, De megvalósított hivatalos személy? Nem, a megvalósított az erőszakra vonatkozik. Csakhogy a  hivatalos személy elleni erőszak a rendőri-jogi nyelvben egy fogalomnak számít. Ahhoz, hogy az újabb jelző a helyére kerüljön, a panelt föl kell bontani, például így:  A hivatalos személy ellen az eljárásban való akadályozással megvalósított erőszak bűntette miatt… A bűntette miatt ismét határozónak látszik, úgy tűnik, mintha a bűntett miatt zárnák ki a bűnösség megállapítását, ami persze képtelenség. Hibátlanul, de még mindig jogászi túlbonyolítással így hangzana a mondat:  A hivatalos személy ellen eljárásban való akadályozással megvalósított erőszak bűntette miatti bűnösség megállapítását a hivatalos személy intézkedésének jogszerűtlensége csak akkor zárhatja ki, ha az minden mérlegelés szükségessége nélkül félreérthetetlen és kétségtelen. De azt hiszem, nem szenvedne csorbát a pontosság akkor sem, ha egyszerűsítenénk a mondatot: A hivatalos személy ellen eljárásban való akadályozással megvalósított erőszak csak akkor nem minősül bűntettnek, ha a hivatalos személy intézkedése kétséget kizáróan jogszerűtlen volt. Még egyszerűbben: Csak akkor nem büntetik azt, aki ellenszegül a hivatalos személy intézkedésének, ha az intézkedés egyértelműen jogszerűtlen.

A mondat szószerkezetekből áll, de ez nem jelenti azt, hogy a megszokott szószerkezet további bővítése föltétlenül egyben kell hagyni a szószerkezetet. Attól még szószerkezet marad, hogy a valamely tagjának új bővítménye közbeékelődik. A határozó—állítmány kapcsolatot összetartja a határozórag, a jelző viszont föltétlenül arra a főnévre vonatkozik, amely előtt áll. Már azért is ott kell állnia, mert jelöletlen, nincs más eszköz, amely megmutatná, melyik mondatelemhez tartozik.

Másfelől viszont nem muszáj mindent névszós szerkezetekkel egyetlen többszörösen bővített mondatba tömöríteni. Az –ás/-és képzős főnevet vissza lehet igésíteni, akkor mindjárt lehet határozója, és tagmondatokra bontva áttekinthetőbb a mondanivaló.

buv

© 2011-2016 – nyelvmuveles.hu - honlapkészítés, weblapkészítés