Új nyelvművelői felfogás:

Buvári Márta ,,Nyelvművelés- elmélet – Értékelvű nyelvművelés” című kötete teljes terjedelmében fölkerült az Írásaink rovatba.

Fehér Bence átfogó rovásemlék-gyűjteménye (MKI, 2020) __________ Ősi rovásainkról – mindent egy helyről!

.

.

LÁSD LENT A HOZZÁSZÓLÁSOKAT!

SAJNOS AZ EREDETI A HONLAPON MÁR NEM ÉRHETŐ

EL. ÚJ ELÉRHETŐSÉGE:     http://mek.oszk.hu/21300/21302/21302.pdf 

(LETÖLTHETŐ A MAGYARSÁGKUTATÓTÓL: https://mki.gov.hu/hu/kiadvany/karpat-medencei-rovasirasos-emlekek-gyujtemenye-feher-bence)

.

.

FEHÉR BENCE

A KÁRPÁT-MEDENCEI ROVÁSÍRÁSOS EMLÉKEK

GYŰJTEMÉNYE

I. kötet: Korai emlékek (1599 előtt) és kései feliratos emlékek

Magyarságkutató Intézet, 2020

.

Fehér Bencét óriási tudása, kiterjedt nyelvismerete és sokirányú tudományos kutatásai szinte ide rendelték, erre a roppant feladatra: Gyűjtőmunkával egy helyre összpontosította rovásemlékeinket.

A tudományos mű nem könnyű olvasmány, mert a szerző külön szám-jel rendszerrel adja meg a rovásemlék jellemzőit, sőt még a rovás betűjeleket is számokkal jelöli.

Külön érdeme, hogy az emlékeket, megfejtésüket röviden értékeli – a lehetőségeket számba véve.

.

Egy jánoshidai vagy alattyáni csont tűtartón:

„…a legkorábbi magyar nyelvű szövegemlék”

Csont tűtartó, Jánoshida-Tótkéripuszta, ma Alattyán területe (Jász-Nagykun-Szolnok m., Jászság). Jelzetek: 075 SZR? G-01b stb. A jelzetek feloldása: 075 = sorszám, SZR? = székely rovás? G = csont- és szarueszköz, 01b = mágikus-apotropaikus (bűvölő, elhárító-védő) szerepű.

A csonteszköz lelet Fettich Nándor régész ásatásán került elő 1934-ben, ő ismerte fel a rovás meglétét. A lelettel vagy a rovásjelek számbavételével, megfejtésével foglalkozott László Gyula, Erdélyi István, Csallány Dezső, Vásáry István, Harmatta János, Ráduly János, Mandics György, Róna-Tas András, Ferenczi István, Juhász Irén, Edward Tryjarski, Szekeres István, Fehér Bence.

Az eszközön talált feliratok: 1. bszj^dz[^t?]; föloldva: baszj^ad iz^ü[t] 2. i^ηä || bas Üη^ür^ig; jelentése: Tű, győzd le Üngürt. Ezt az olvasatot, azaz Vékony Gáborét tartja a legvalószínűbbnek Fehér Bence. Záró mondata: „Amennyiben elfogadjuk ezt az olvasatot, jelen pillanatban ez a legkorábbi magyar nyelvű szövegemlék.”

(^ = az összevonás, ligatura jele; a kicsinyített magánhangzó hangugratás miatt nincsen leírva; η = hátul képzett n hang; ä = erősen nyílt e hang; || = a felirat a tárgy más részén folytatódik.)

.

.

Avar kori sírban magyarként megfejtett felirat

Csonteszköz, íj két merevítőcsontja, Kiskundorozsma-Kettőshatár út (Csongrád m.) Jelzetek: 079–080 NR G-? (01b?) stb. A jelzetek feloldása: 079–080 = a két felirat száma; NR = nagyszentmiklósi rovás (avar kor); G = csont- és szarueszköz; ? (01b?) = mágikus-apotropaikus (bűvölő, elhárító-védő) szerepű.

A II. avar temető 434. sírjából került elő 2004 júniusában. A lelettel és felirataival foglalkozott már Szalontai Csaba, Károly László, Benedek András, Sándor Klára, Hosszú Gábor és Zelliger Erzsébet.

A rövidebb felirat megfejtése Hosszú–Zelliger szerint [- – -]RγD, [- – -]rγed = …rjed. A hosszabb felirat Szalontai–Benedek–Károly szerint talán TBGSBŠLA vagy TBGSBYLW? =Atabäg [- – -]? A hosszabb felirat Hosszú–Zelliger szerint Ö/ÜβT Zβ JŠD, üβt üzeβijasod = őt űző íjasod. (A kicsinyített magánhangzó hangugratás miatt nincsen leírva Az ä = erősen nyílt e hang. A β a kétajakos, a b-hez hasonló réshangot jelöli.)

Elvi jelentőségű rovásemlék, hiszen a 700-as évek utolsó harmadából származik!

.

.

Irodalom

Fehér Bence 2020 = Fehér Bence: A Kárpát-medencei rovásírásos emlékek gyűjteménye. I. kötet: Korai emlékek (1599 előtt) és kései feliratos emlékek. Lektorálta: Kovács Péter. Nyelvi lektorok: Ferenczi Gábor, H. Tóth Tibor, Tóth Attila. A Magyarságkutató Intézet Kiadványai 12. 512 oldal. Magyarságkutató Intézet, Budapest, 2020

LETÖLTHETŐ A HÁLÓRÓL: https://mki.gov.hu/hu/kiadvany/karpat-medencei-rovasirasos-emlekek-gyujtemenye-feher-bence

.

Mészáros András történelem- és magyartanár

© 2011-2016 – nyelvmuveles.hu - honlapkészítés, weblapkészítés