Új nyelvművelői felfogás:

Buvári Márta ,,Nyelvművelés- elmélet – Értékelvű nyelvművelés” című kötete teljes terjedelmében fölkerült az Írásaink rovatba.

A bűnüldözés zsargonja

Valahol lövöldöztek, vagy kiraboltak egy bankot. Az elkövetőt hamarosan elkapták. Nem a tettest, a gyilkost vagy rablót, hanem az elkövetőt. És véletlenül sem elfogták, hanem elkapták.

Kik kapták el? Hát a rendőrök, akiket a bűnözők zsaruknak neveztek el rejtjelesen. Furcsa, de a rendőröknek megtetszett ez a szó, olykor ők is így nevezik magukat, az újságjuk Zsaru magazin.

Azután őrizetbe veszik a tettest. Ez még nem letartóztatás. Az őrizetbe vétel a rendőrség jogkörében alkalmazható, legfeljebb 72 óráig tartó kényszerintézkedés. A letartóztatást bíróság rendelheti el. De általában csak meghatározott időre. Ezt hívják előzetesnek. Az letartóztatást büntetés-végrehajtási intézetben kell végrehajtani. Vagyis hétköznapi nyelven a börtönben.

Aki őrizetbe van véve vagy le van tartóztatva, vagy akár már elítélve tartózkodik a börtönben, az nem rab, nem is fogoly, hanem fogvatartott. De ha a gyanúsítottottat a tárgyalásig hazaengedik, hivatalosan szabad lábra helyezik, tehát nem rab, akkor is rabosítják. A rabosítás  annyit tesz – idézem – hogy „a büntetőeljárás alá vont gyanúsítottról fényképfelvétel készül, tízujjas ujjnyomatot és tenyérlenyomatot vesznek tőle, és iktatják az adatokat a bűnügyi nyilvántartásban.”  ,

Az ítélet eredménye lehet szabadságvesztés. Ennek három fokozata van: fegyház, börtön és fogház. Ezek nem külön épületek ám, hanem ugyanabban az ítéletvégrehajtó intézetben vannak, csak a fogvatartás módjára vonatkozó szabályok eltérőek. Tehát ugyanaz az épület hol fegyház, hol börtön, hol fogház – a bűnözők pedig sittnek nevezik. Az utóbbi tolvajnyelvi szó is gyakran felbukkan a médiában, mármár köznyelvivé lépett elő. Az intézmény régi neve, a tömlöc pedig kikopott a használatból. Ezzel találkozunk a Halotti beszédben ilyen formában:: „ez homus világ timnücebelől mentë”.

A rendőrség nyelvezete sajátos, kissé bonyolult, de legalább nem idegen szavakat alkalmaz, mint más szakmák. Az alvilág szintén megtermeli a saját kifejezéseit elkülönülés céljából. A média viszont mindkét szélsőséget beviszi a köznyelvbe. Hogy jó-e ez, nem tudom.

© 2011-2016 – nyelvmuveles.hu - honlapkészítés, weblapkészítés