Új nyelvművelői felfogás:
Buvári Márta ,,Nyelvművelés- elmélet – Értékelvű nyelvművelés” című kötete teljes terjedelmében fölkerült az Írásaink rovatba.
Írásaink
Híreink
- Vígh Erika: Fordítás – ferdítés nélkül
- Elhunyt Szente Imre költő, műfordító, irodalomtörténész, nyelvész, egyetemi oktató
- Lapozzon bele a Bárczi Füzetëkbe! 2017-ig 1—21-ig terjed a sorozat:
- Buvári Márta – H. Tóth Tibor: Nyelvhelyességi kisokos – a nyelvi eszmény jegyében
- Tekintse meg másik honlapunkat! KIEJTES.HU
Név elé névelő?
Márk Kinga olvasónknak tartozom a válasszal arra a kérdésre, helyes-e, ha „tulajdonnevek elé határozott névelőt tesznek. Pl Beszéltem az Annával, vagy A Molnár Zsolti elment vásárolni.”
Személynév előtt az iskolás szabály szerint nem szabad névelőt használni. Ennek eredeti indoka az, hogy a határozott névelő a sok közül való kijelölésre szolgált, ugyanis a mutató névmásból lett. Hangalakja ma is ugyanaz, csak mássalhangzóval kezdődő szó előtt lekopott a z. A személynév egyedi, tehát nem kell kijelölni több közül. Ugyanezért nem használtak régebben névelőt birtokos személyragos (személyjeles) főnév előtt, pl. „Megkötöm lovamat…”, ugyanis a birtokos személyrag is kijelöl. Ez is szabály volt még száz éve. A mindennapi beszédben már furcsa lenne, ha valaki ezt mondaná: Fölveszem kabátom.
Mára elhalványult a névelő kijelölő szerepe, ha határozottan rá akarunk mutatni valamire, így mondjuk: az az írás.
A hegyek, folyók és egyéb földrajzi alakzatok neve legalább annyira egyedi, mint a személyeké, mégis teszünk eléjük névelőt, pl. a Duna, a Balaton, a Kisalföld, a Zempléni hegység. (De ha Zemplént mint megyét emlegetjük, nem kap névelőt, és nem kapnak a földrészek, országok, országrészek sem, pl. Ausztria, Erdély, Lombardia.) Tehát inkább közmegegyezés, szokás kérdése, hol használunk névelőt, hol nem.
A keleti nyelvterületen nem használnak névelőt a személynevek előtt, ezért az onnan származók fülét sérti, ha Budapesten ezt hallják: az Anna, sőt, a Bodrogi. Kazinczy az északkeleti nyelvjárási területről származott, és az ő tekintélye révén jórészt ez a nyelvjárás lett a köznyelv alapja. A dunántúliak is megtanulták a szabályt, de csak írásban alkalmazzák, és furcsállnák, ha a szomszéd így érdeklődne: Itthon van Pisti? (Némelyek úgy vélik, hogy a Dunántúlon osztrák hatásra terjedt el a személynév előtti névelőhasználat. Nemigen hiszem, mert ez németül sem szabályos.) Budapesten keverednek a nyelvjárások, ennek megfelelően a személynevek előtti névelőhasználat is ingadozik, mégpedig úgy tűnik, hogy ezúttal a dunántúli használat tör előre.
Ma már (jó harminc éve) a nyelvművelés is árnyaltabban fogalmaz: „Magukban álló személynevek, különösen családnevek vagy teljes nevek előtt az igényes nyelvhasználatban (például az értekező prózában vagy a hivatalos nyelvi érintkezésben) általában nincs s nem is kívánatos a névelő.” (Nyelvművelő Kézikönyv, 1980.) Ez nem puszta engedékenység, hanem finom megkülönböztetés. Mondhatjuk névelővel közvetlen beszédben a családtagok, barátok, ismerősök keresztnevét. Puszta keresztnév (utónév) előtt a névelőnek a rámutató-kijelölő szerepe is érvényesül, hiszen nagyon sok ugyanolyan keresztnevű ember van, de mi éppen arról a Laciról, Éviről beszélünk, akit beszélgetőtársunk is ismer. Némileg érvényes ez a puszta vezetéknévre is. Ha azt mondják: a Kovács, akkor a rengeteg ilyen nevű közül egy bizonyosra gondolnak, például a főnökre. A névelő bizalmasságot jelez. Teljes név elé, személyesen nem ismert ember neve elé nem teszünk névelőt. A „személyes” ismeretség ma néha egyoldalú. Előfordul, hogy csak a tévéből ismerünk valakit, mégis közvetlen ismerősünknek tekintjük. Például a Fábry, az biztosan Fábry Sándor. Némelyik közszereplő büszke rá, hogy ő már „a”, mert ez azt jelenti, hogy a közönség szereti.
Aki soha sem tesz névelőt személynév elé, az biztosan nem hibázik, de nagyon ne is hibáztassa azt, aki tesz.
A ló túlsó oldala
Sokan abbéli igyekezetükben, nehogy hibázzanak, ott is elhagyják a névelőt, ahol szükség van rá. Például: A demokraták sokallják John Kerry kasszájában maradt kampánypénzt. Helyesen: a John Kerry kasszájában maradt kampánypénzt – ugyanis a névelő nem a szenátor nevéhez tartozik, hanem a kampánypénzhez.
Kifejezetten a hivatali, jogi nyelvben gyakori hiba, hogy közneveket személynévként kezelnek, nagybetűvel is kezdik, és elhagyják a névelőjüket. Például tipikus szerződésszöveg: Eladó eladja, Vevő megveszi… Vagy perben: Alperes kijelenti… Pedig attól még nem lesz a vevő, az eladó, a felperes, az alperes szó személynév, hogy egy bizonyos okiratban egy meghatározott személyt jelöl. Nagybetűvel sem kell kezdeni! Pontosan arra való a határozott névelő, hogy kijelölje a sok ugyanolyan nembeli egyed közül azt, amelyikről éppen szó van.
A cégnevek ugyan tulajdonnevek, nagybetűvel kezdjük minden fontos elemüket, de a névelőt azért ki kell tenni eléjük, még akkor is, ha személyről vannak elnevezve, pl. a Krupp és Társa Kft.
Buvári Márta
27 hozzászólás – Név elé névelő?
Én mondja:
Mivel a névelő “kijelölés”, vagyis “rámutatás”, teljesen logikusan mondhatjuk, hogy nem mutogatunk személyekre és szent dolgokra, mert az nem elegáns.
Akik meg “mutogatnak” azok elgondolkodhatnak mondjuk ezen:
Lajos és Alajos összeverekednek. Lajos megsérül. Mit mondanak a tanúvallomásban, ki sérült meg?Buvári Márta mondja:
Elvileg igaz, de Balatonból is csak egy van, mégis azt mondjuk: a Balaton. A kijelölés itt sem volna szükséges. Viszont: Magyarország. Ez tehát inkább megállapodás kérdése, a kijelölő, rámutató szerep elhomályosult. A tiszteletnek (“szent dolgok”) talán tényleg van szerepe. Kevesebb tiszteletet fejez ki, ha valaki így mondja:: “az anyám”, vagy “az Isten”, mint ha névelő nélkül mondjuk ugyanezeket.
Benedek András mondja:
A rádióban hallom: mint előzőleg államtitkár úr mondta. Nekem ez nagyon fülsértő. Miért nem: mint előzőleg az államtitkár úr mondta?
Buvári Márta mondja:
Egyetértek. Megszólításkor nem kell névelő: (Tisztelt) államtitkár úr! De ha csak emlegetjük, harmadik személyként, akkor kell. (Már az is idegen hatás, hogy ilyenkor is kiteszik az úr szót.)
Dália mondja:
Tetszik ez a cikk. Tényszerű és nem áll egyik oldalra sem. Eddig csak olyanokkal találkoztam, amikben támadták egyik vagy másik véleményt. Művelt ember figyeljen arra mikor mit mond. Üdítő volt olvasni. Köszönöm! :)
Peter mondja:
Alapvetoen egyetertek a leirtakkal. Mindazonaltal szerintem (a nyelvtani szabaly-mogefabrikalas ellenere) a vilagon semmi mutato/kijelolo nem lesz abban, hogy “a Feri”. Ettol meg senki nem erti jobban, hogy melyik Feri.
Zsuzsa mondja:
Általános iskolában én azt tanultam, hogy eltérés van a két mondat között:
Ági válaszolhat a kérdésemre.
Az Ági válaszolhat a kérdésemre.Az előbbi azt jelenti, hogy minden Ági keresztnevű válaszolhat a kérdésemre. A második mondat pedig azt jelenti, hogy az a bizonyos Ági válaszolhat a kérdésemre (akire nézek, mutatok stb.).
Sok-sok évvel később elég érdekes mást olvasni, mint amit annak idején a nyelvtanból megtanultam.
Buvári Márta mondja:
Kedves Zsuzsa!
Nem tudom, mikor járt iskolába, nagyon haladó (vagy liberális?) volt a tanára. Az is egy lehetséges különbségtétel, amit ő mondott (bár kicsi a valószínűsége, hogy azt határozzák meg, milyen nevű gyerek válaszolhat, ha több azonos nevű is van.) Általában azt szokták szajkózni, hogy személynév előtt tilos névelőt használni, és megbotránkoznak, ha mentegetjük a névelőhasználatot. A keleti nyelvjárásban tényleg nem tesznek névelőt a keresztnevek elé sem.BM mondja:
Szerintem Zsuzsa rosszul emlékszik a “sok-sok évvel” ezelőtt tanultakra: talán azt mondták neki, hogy akkor lehet névelő a személynév előtt, ha így mondjuk:
“Az az Ági válaszolhat a kérdésemre.”Egyrészt ennek valóban az az értelme, hogy ‘az a bizonyos Ági válaszolhat a kérdésemre (akire nézek, mutatok stb.)’,
másrészt ez valóban egy olyan speciális eset, amelyben a személynév előtt egy rá vonatkozó névelő áll, kötelezően (tehát életszerű, hogy a tanár megpróbálta ezt kivételként megtanítani – még ha nem is sikerült ez neki maradéktalanul…).
Szabolcs mondja:
Kedves Zsuzsa,
Én teljesen máshogy értelmezném a mondatait.
Nekem mind a két mondat ugyanazt jelenti, csak az első keleti nyelvjárású a második pedig inkább fővárosi.
Ha azt akarnám kifejezni hogy bárki akit Áginak hívnak válaszolhat akkor azt leginkább így mondanám:Az Ágik válaszolhatnak a kérdésemre.
Zoli mondja:
Egy bizonyos kérdésre keresem a választ, ami egy ideje zavar.
“Köszönöm a munkájukat ” , vagy
“Köszönöm munkájukat ”
Nekem az utóbbi inkább tűnik sznobnak, mint választékosnak.
(Az ikes ‘m’/’k’ ragozási mizériáról már nem is szólva)Buvári Márta mondja:
A névelő eredeti funkciója szerint, ti.hogy kijelöl, határozottá tesz, ugyanannyira fölösleges birtokos személyragos főnév előtt, mint személynév előtt. Ez egy évszázada még szabály volt, de a névelő használata fokozatosan kiterjedt, most már természetesebbnek hat a névelős változat. A régies általában választékosabb is, és a választékosabb hétköznapi nyelvi környezetben esetleg sznobnak hat.
SMárta mondja:
Az utolsó előtti bekezdéshez: gépeltem jogászoknak, és sajnos, sikertelenül küzdöttem a névelő nélküli, nagy kezdőbetűs “Felek”, “Bérlő”, “Eladó”, “Vevő” stb. írásmód ellen. Helyesen, kis kezdőbetűvel és névelővel gépeltem be a szavakat diktálás után, és tajtékozva kijavíttatta velem az ügyvéd a szöveget, majd felszólított, hogy legyek kedves pontosan azt és úgy írni, ahogy ő mondja, mert “a jogi szövegeket így szokás írni”. Jó lenne, ha ők is tisztában lennének azzal, hogy nem alkothatnak saját nyelvi, helyesírási szabályokat, az okiratok nem ezektől válnak szakszerűvé!
BM mondja:
De, alkothatnak. (Még ha nem is ettől válnak szakszerűvé.)
Aki pedig gépírónak áll, az ne olvasószerkesztősködjön, igaza volt a főnöknek. Ha pl. suksükölve mondta volna – és egy esetleges óvatos rákérdezésedre úgy nyilatkozott volna, hogy direkt így szeretné –, akkor azt is úgy kellett volna leírnod.Buvári Márta mondja:
Nem kell annyira lenézni a gépírókat! Attól, hogy kiszolgáló tevékenységet végeznek, lehetnek valamiben jobbak. Ők tanultak helyesírást, nyelvtant, a nyelvérzékük is lehet jobb, mint a főnöknek, aki máshoz ért. Nagyon sok egyetemet végzett ember nem tud tisztességesen fogalmazni, helyesen írni.
Cc mondja:
Jogi egyetemre járok és azt vettem észre,hogy néhány tanár,jogász az általános műveltség,helyesírás tekintetében nem olyan színvonalas,mint vártam volna.
Szerintem se alkothatnak saját helyesírási szabályokat,egyetértek.
Hozzászólás ehhez a cikkhez: Név elé névelő?
© 2011-2016 – nyelvmuveles.hu - honlapkészítés, weblapkészítés