Támogasson bennünket adója 1%-ával! »

Új nyelvművelői felfogás:

Buvári Márta ,,Nyelvművelés- elmélet – Értékelvű nyelvművelés” című kötete teljes terjedelmében fölkerült az Írásaink rovatba.

Nyelvművelés.hu - friss cikkeink

Közbevetések

A Somogyi József – a képzőművészeti főiskola hajdani, rendkívül termékeny rektora, országszerte majdnem ötven köztéri szobra látható, köztük az egyik legismertebb a fasizmus áldozatainak emlékműve a budai Gesztenyés kertben – által 1965-ben készített bronzszobor minden bizonnyal színesfém-tolvajok prédája lett. Értették ezt a mondatot? Nem Önök a hibásak, ha nem. A fő állítás az, hogy egy […]

A cikk folytatódik...

Szórend(etlenség)

A magyar szórendről az él a köztudatban, hogy kötetlen. Ez igaz is meg nem is. Amelyik nyelvben nincs tárgyrag (például az olaszban, franciában, angolban), ott csak onnan lehet tudni, melyik az alany, melyik a tárgy, hogy az alany az állítmány előtt van, a tárgy pedig utána. A németben van egyenes, fordított, kiemelő és mellékmondati szórend. […]

A cikk folytatódik...

Játsszunk ëszpërentét!

  ËSZPËRENTE—MAGYAR SZÓMAGYARÁZATOK  ÉS NÉHÁNY FORDÍTÁS REJTVÉNYMONDATOK MËGOLDÁSSAL ËGYÜTT TELJES, IGAZI ËSZPËRENTE Segédjeles kiadás, eë-vel jelölve „S mert nagyon szeretem, nagyon fáj, ha vétünk ellene, vagy ha idegenek kecskemekegéshez hasonlítják. Igaz rengeteg e hemzseg benne. A nép füle nem is tűri. Váltogatja. Tarkítja ö-vel, lágyítja zárt ë-vel. Színező tulajdonságán kívül értelemtisztázó szerepe is van a […]

A cikk folytatódik...

Hamis barátok

A magyar nyelv, mint több más európai társa is, a történelem során állandóan érintkezett más nyelvekkel, melyek befolyásolták, s némelyekre persze ő is hatott. Az „idegenből jött szavak” megosztották és megosztják a magyar nyelvet használó és a vele foglalkozó társadalmat: vannak, akik elfogadják, üdvözlik létüket és jelenlétüket, mások visszautasítják, elítélik – ők a nyelvi egységet […]

A cikk folytatódik...

Antal Gergely nyelvújítási javaslatai

kelenc:  muffin alkotár:  port-folio áramlasztó:  generátor cukány:  cukkini küllemész:  stylist mokép:  film, videó moképező:  kamera moképész:  kameramann lapgép:  laptop műhártya:  átlátszó fólia felcsing:  blúz burmány:  dzseki orca:  smink orcász:  sminkes orcáz:  sminkel orcás:  smink van az arcán külcsér:  kozmetikus emletár:  archívum múltszínező:  vintage szépítészet:  kozmetika tájlabda:  golf kistájlabda:  minigolf pajoros:  pejoratív Antal Gergely értően  alkalmazza  […]

A cikk folytatódik...

Ami, amely és társaik

Az ami és az amely használatában nagy a zűrzavar. Sokan azt hiszik, semmi különbség sincs a kettő között, és tetszőlegesen váltogatják őket, mások meg – tévesen – azt hiszik, hogy az amely általában választékosabb, és írásban inkább azt használják. De hát, ha ugyanazt jelentik, ugyanarra használatosak, akkor minek kettő? A nyelv gazdaságos: ha két hasonló […]

A cikk folytatódik...

Fel van mászva, el van utazva

A macska fel van mászva a fára példamondaton olykor jóízűt nevetünk. Akkor kerül elő, ha szemléltetni szeretnénk: nem mindig ajánlatos a létige és a határozói igenév kapcsolatát az állítmány kifejezésére használni. Sokan gondolják azt is, hogy ennek a szerkezetnek a használata helytelen és magyartalan. Ez a felfogás azonban félreértésen alapul: egyike meggyökeresedett nyelvi-nyelvhelyességi babonáinknak. Az […]

A cikk folytatódik...

Miből van az ember?

Újabban egyre többször hallom, hogy az ember: emberből van. Itt is, ott is felbukkan ez a divatossá vált kifejezés. Nézzünk néhány példát! Ha tudom, hogy én emberből vagyok, akkor elfogadom azt is, hogy valami nem jön össze, amit elterveztem – olvassuk egy kommentárban. Máskor azt halljuk, hogy  mindenki: a tanár, a bíró, a rendőr vagy […]

A cikk folytatódik...

A -nak/-nek hiánya

Némelyek úgy vélik, hogy a -nak/-nek rag a birtokviszonyban pongyola, nem szép. Éppen ellenkezőleg, sokszor félreértést vagy legalább is pillanatnyi zavart okoz az elhagyása. Például: „Ezt akadályozta meg 2001 májusában a Belügyminisztérium, amikor megsemmisítette a Fővárosi Közigazgatási Hivatal a sír felnyitását engedélyező határozatát.” Ezt úgy lehet érteni, hogy a Fővárosi Közigazgatási Hivatal semmisített meg valamit, […]

A cikk folytatódik...

Egybeírás, különírás

  Sokan azt hiszik, hogy egy fogalmat csak egy szó jelölhet, ezért mindent egybeírnak, ami érzésük szerint összetartozik. Tévedés. Lehet összetett a fogalom, állhat két, három, akár több szóból is, azaz szószerkezetből. Pontosabb elvi megfogalmazás mellett nem kellene szavanként szabályozni, mi írandó egybe, mi külön. Három fő irányelvet ismerünk: 1. Ha az összetevők viszonya jelölve […]

A cikk folytatódik...