Új nyelvművelői felfogás:
Buvári Márta ,,Nyelvművelés- elmélet – Értékelvű nyelvművelés” című kötete teljes terjedelmében fölkerült az Írásaink rovatba.
Írásaink
Híreink
- Vígh Erika: Fordítás – ferdítés nélkül
- Elhunyt Szente Imre költő, műfordító, irodalomtörténész, nyelvész, egyetemi oktató
- Lapozzon bele a Bárczi Füzetëkbe! 2017-ig 1—21-ig terjed a sorozat:
- Buvári Márta – H. Tóth Tibor: Nyelvhelyességi kisokos – a nyelvi eszmény jegyében
- Tekintse meg másik honlapunkat! KIEJTES.HU
Nyelvművelés.hu - friss cikkeink
Mivel rendelkezünk?
A magyar nyelv egyik jellegzetessége a nyugati nyelvekhez képest, hogy nincs birtoklást kifejező igénk, amilyen a németben a haben, az angolban a have, a franciában az avoir, az olaszban az avere. Mi nem azt mondjuk, hogy én birtoklok valamit, hanem azt, hogy nekem van valamim. Vagyis az a valami az én számomra, az én […]
A cikk folytatódik...Igeirányítók
Czakó Gábor nevezi így az igekötőt, mert amellett, hogy befejezetté teszi az igét, általában sajátos irányt ad neki, ezáltal módosítja a jelentését. Manapság előszeretettel csereberélik az igekötőket. A megbetegszik helyett újabban rendszeresen a lebetegszik szót hallani. Talán azért, mert aki megbetegszik, az általában lefekszik. A lebetegszik szó létezett régen is, csak más értelemben. A kismamákra […]
A cikk folytatódik...Becsatornáz
Politikai, gazdasági írásokban, valamint ismeretterjesztő és más közcélú publicisztikai műfajokban egyre többször bukkan fel a becsatornáz ige. Értelmező szótárunk még csupán a csatornáz alapigét ismeri ’csatornával ellát, csatornát létesít’ jelentésben. A becsatornáz igekötős ige ’vmilyen úton-módon bevisz, bevezet vmit vhová/vmibe’ jelentés kifejezésére használatos, többnyire átvitt értelemben. — Nézzünk néhány példát, mi mindent szokás becsatornázni! […]
A cikk folytatódik...Felülír
Az utóbbi időben egyre inkább terjed a felülír igekötős ige használata. A felülír divatját jól mutatja, hogy megszokott és szükséges szavaink közül nem is egy esik áldozatul hódításának nap mint nap. Nézzünk néhány jellegzetes példát! A vezetésnek döntenie kell a teendőkről, de az biztos, hogy a város biztonságos működése mindent felülír; vagyis: a város működése […]
A cikk folytatódik...Válóper
Az igekötő különleges képződmény. A Magyar Ragozási Szótár a rendes összetételek határát egy vastag vonallal jelzi, az igekötők és az igék határát viszont két vékony vonallal. Ez arra utal, hogy bizonyos körülmények közt az igekötő elválik az igétől. Sőt, nemcsak az igétől, hanem származékaitól is. Ezt manapság sokan elfelejtik. Különösen a megengedő ige melléknévi igeneve […]
A cikk folytatódik...Szenvedőpótlók
A magyar nyelv alapvetően aktív szemléletű. Ha ismerjük az alanyt, általában cselekvő szerkezetet használunk. A szenvedő alak azonban régtől fogva létezett, hiszen már az Ómagyar Mária-siralomban szerepel: „keserüen kinzatul,, / vos szegekkel veretül”. A -tatik/-tetik képző magyar elemekből áll: a -tat/-tet műveltető képző és az alanyra való irányulást kifejező ikes ragozás kombinálásával alkották. Csak az […]
A cikk folytatódik...Pofátlanság
Egy szó használati gyakoriságának növekedését általában két tényező okozza; az egyik ok a jelölt dolog, jelenség szerepének megnövekedése a közösség életében. A másik ok azonban már inkább a nyelvben keresendő. Azt ugyanis nehéz megjósolni, hogy egy jelenség melyik nyelvi elem terjedésének kedvez majd, mivel egy-egy jelenség megnevezésére nem csupán egyetlen elem áll rendelkezésre, hanem a […]
A cikk folytatódik...Mellékmondatmánia (“Amimagyar”)
„Önt mi zavarja?” című oldalunkon Kovács Tibor – a különféle szószátyárságok közt – „amimagyar”-nak nevezte az efféle mondatokat: „Amit mindenekelőtt meg fogok tenni, az az, hogy felhívom a tudakozót”. Van ennek még rosszabb változata is: a két egymás utáni az szót, amelyek egyike a főmondat alanya, másika a főmondat állítmánya, egyszerűen elhagyják, és ennyi marad: Ami […]
A cikk folytatódik...Egyelőre, egyenlőre
Hogy lesznek ezek túlélők? Valami itt korcsosul. Kérdezném, hogy száz év múlva ki tud majd itt magyarul? (Cseh T. – Bereményi G.: Születtem Magyarországon) Nemrég volt a Magyarok Szövetségének egy hetilapja, a Szilaj Csikó, abban már írtam a nyelvi elfajulásról és okairól. „Mi a nyelvi elfajulás, és mi az oka?” – tettem fel annak idején […]
A cikk folytatódik...Zakó – kacsa – lóvé
Ennél a multinál máskor is találtak már szabálytalanságokat; a multi több szabályt is megsértett – halljuk a televízióban. A multi a multinacionális, más néven nemzetközi vagy világvállalatnak a lazább, bizalmas változata, híradóba ez a forma nem való. – Egy másik esetben a közismert személyiség pályarajzát kezdi így a bemondó: – eredetileg matek-fizika szakon végzett. A […]
A cikk folytatódik...© 2011-2016 – nyelvmuveles.hu - honlapkészítés, weblapkészítés