Új nyelvművelői felfogás:
Buvári Márta ,,Nyelvművelés- elmélet – Értékelvű nyelvművelés” című kötete teljes terjedelmében fölkerült az Írásaink rovatba.
Írásaink
Híreink
- Vígh Erika: Fordítás – ferdítés nélkül
- Elhunyt Szente Imre költő, műfordító, irodalomtörténész, nyelvész, egyetemi oktató
- Lapozzon bele a Bárczi Füzetëkbe! 2017-ig 1—21-ig terjed a sorozat:
- Buvári Márta – H. Tóth Tibor: Nyelvhelyességi kisokos – a nyelvi eszmény jegyében
- Tekintse meg másik honlapunkat! KIEJTES.HU
Nyelvhelyesség
Közbevetések
A Somogyi József – a képzőművészeti főiskola hajdani, rendkívül termékeny rektora, országszerte majdnem ötven köztéri szobra látható, köztük az egyik legismertebb a fasizmus áldozatainak emlékműve a budai Gesztenyés kertben – által 1965-ben készített bronzszobor minden bizonnyal színesfém-tolvajok prédája lett. Értették ezt a mondatot? Nem Önök a hibásak, ha nem. A fő állítás az, hogy egy […]
A cikk folytatódik...Szórend(etlenség)
A magyar szórendről az él a köztudatban, hogy kötetlen. Ez igaz is meg nem is. Amelyik nyelvben nincs tárgyrag (például az olaszban, franciában, angolban), ott csak onnan lehet tudni, melyik az alany, melyik a tárgy, hogy az alany az állítmány előtt van, a tárgy pedig utána. A németben van egyenes, fordított, kiemelő és mellékmondati szórend. […]
A cikk folytatódik...Ami, amely és társaik
Az ami és az amely használatában nagy a zűrzavar. Sokan azt hiszik, semmi különbség sincs a kettő között, és tetszőlegesen váltogatják őket, mások meg – tévesen – azt hiszik, hogy az amely általában választékosabb, és írásban inkább azt használják. De hát, ha ugyanazt jelentik, ugyanarra használatosak, akkor minek kettő? A nyelv gazdaságos: ha két hasonló […]
A cikk folytatódik...Fel van mászva, el van utazva
A macska fel van mászva a fára példamondaton olykor jóízűt nevetünk. Akkor kerül elő, ha szemléltetni szeretnénk: nem mindig ajánlatos a létige és a határozói igenév kapcsolatát az állítmány kifejezésére használni. Sokan gondolják azt is, hogy ennek a szerkezetnek a használata helytelen és magyartalan. Ez a felfogás azonban félreértésen alapul: egyike meggyökeresedett nyelvi-nyelvhelyességi babonáinknak. Az […]
A cikk folytatódik...A -nak/-nek hiánya
Némelyek úgy vélik, hogy a -nak/-nek rag a birtokviszonyban pongyola, nem szép. Éppen ellenkezőleg, sokszor félreértést vagy legalább is pillanatnyi zavart okoz az elhagyása. Például: „Ezt akadályozta meg 2001 májusában a Belügyminisztérium, amikor megsemmisítette a Fővárosi Közigazgatási Hivatal a sír felnyitását engedélyező határozatát.” Ezt úgy lehet érteni, hogy a Fővárosi Közigazgatási Hivatal semmisített meg valamit, […]
A cikk folytatódik...Mégis, azonban
Egy hírműsorban hangzott el a következő mondat: gyengébb lesz a termés, a szakértők szerint ez azonban nem befolyásolja a bor iránti keresletet. A második tagmondatban az azonban kötőszó rossz helyre került. Az azonban az ún. elvárástörlő ellentétes mellérendelés kötőszavai közé tartozik: valamely, az elvárásainknak meg nem felelő következmény jelzésére szoktuk alkalmazni. Például: Jancsi mindent tudott, […]
A cikk folytatódik...A „miazami-ezazami” nyelvről
Bizonyára sokan emlékeznek olvasóim közül Szophoklész Antigoné című drámájára, még ha nem látták is színházban, hiszen azt minden érettségizett magyarországi diák olvasta középiskolás korában. Emlékezetes ebből a Kar szövegének azon része, melyet az én tankönyvem annak idején „Az ember himnuszának” nevezett. Így kezdődik: Sok van, mi csodálatos De az embernél nincs semmi csodálatosabb. Ő az, […]
A cikk folytatódik...Igeirányítók
Czakó Gábor nevezi így az igekötőt, mert amellett, hogy befejezetté teszi az igét, általában sajátos irányt ad neki, ezáltal módosítja a jelentését. Manapság előszeretettel csereberélik az igekötőket. A megbetegszik helyett újabban rendszeresen a lebetegszik szót hallani. Talán azért, mert aki megbetegszik, az általában lefekszik. A lebetegszik szó létezett régen is, csak más értelemben. A kismamákra […]
A cikk folytatódik...Válóper
Az igekötő különleges képződmény. A Magyar Ragozási Szótár a rendes összetételek határát egy vastag vonallal jelzi, az igekötők és az igék határát viszont két vékony vonallal. Ez arra utal, hogy bizonyos körülmények közt az igekötő elválik az igétől. Sőt, nemcsak az igétől, hanem származékaitól is. Ezt manapság sokan elfelejtik. Különösen a megengedő ige melléknévi igeneve […]
A cikk folytatódik...Szenvedőpótlók
A magyar nyelv alapvetően aktív szemléletű. Ha ismerjük az alanyt, általában cselekvő szerkezetet használunk. A szenvedő alak azonban régtől fogva létezett, hiszen már az Ómagyar Mária-siralomban szerepel: „keserüen kinzatul,, / vos szegekkel veretül”. A -tatik/-tetik képző magyar elemekből áll: a -tat/-tet műveltető képző és az alanyra való irányulást kifejező ikes ragozás kombinálásával alkották. Csak az […]
A cikk folytatódik...© 2011-2016 – nyelvmuveles.hu - honlapkészítés, weblapkészítés