Új nyelvművelői felfogás:
Buvári Márta ,,Nyelvművelés- elmélet – Értékelvű nyelvművelés” című kötete teljes terjedelmében fölkerült az Írásaink rovatba.
Írásaink
Híreink
- Vígh Erika: Fordítás – ferdítés nélkül
- Elhunyt Szente Imre költő, műfordító, irodalomtörténész, nyelvész, egyetemi oktató
- Lapozzon bele a Bárczi Füzetëkbe! 2017-ig 1—21-ig terjed a sorozat:
- Buvári Márta – H. Tóth Tibor: Nyelvhelyességi kisokos – a nyelvi eszmény jegyében
- Tekintse meg másik honlapunkat! KIEJTES.HU
Nyelvhelyesség
Mellékmondatmánia (“Amimagyar”)
„Önt mi zavarja?” című oldalunkon Kovács Tibor – a különféle szószátyárságok közt – „amimagyar”-nak nevezte az efféle mondatokat: „Amit mindenekelőtt meg fogok tenni, az az, hogy felhívom a tudakozót”. Van ennek még rosszabb változata is: a két egymás utáni az szót, amelyek egyike a főmondat alanya, másika a főmondat állítmánya, egyszerűen elhagyják, és ennyi marad: Ami […]
A cikk folytatódik...Egyelőre, egyenlőre
Hogy lesznek ezek túlélők? Valami itt korcsosul. Kérdezném, hogy száz év múlva ki tud majd itt magyarul? (Cseh T. – Bereményi G.: Születtem Magyarországon) Nemrég volt a Magyarok Szövetségének egy hetilapja, a Szilaj Csikó, abban már írtam a nyelvi elfajulásról és okairól. „Mi a nyelvi elfajulás, és mi az oka?” – tettem fel annak idején […]
A cikk folytatódik...Név elé névelő?
Márk Kinga olvasónknak tartozom a válasszal arra a kérdésre, helyes-e, ha „tulajdonnevek elé határozott névelőt tesznek. Pl Beszéltem az Annával, vagy A Molnár Zsolti elment vásárolni.” Személynév előtt az iskolás szabály szerint nem szabad névelőt használni. Ennek eredeti indoka az, hogy a határozott névelő a sok közül való kijelölésre szolgált, ugyanis a mutató névmásból lett. […]
A cikk folytatódik...A szavak használati utasítása
A nyelvek azért különbözők, mert a népek különbözőképpen gondolkodnak, más a szemléletük. A szavaknak nem csak jelentésük van, hanem „használati utasításuk” is. Milyen szó kapcsolódhat hozzájuk, milyen fajta mondatrészt vonzanak. Ma már a nyelvészek nem csak szavakat, hanem kifejezéseket is szótároznak. Ha azt hallom reggelenként, hogy „erős a forgalom a Rákóczi úton”, német hatásra gyanakszom: […]
A cikk folytatódik...Időegyeztetés
A legtöbb nyelvművelő úgy tartja, hogy az írók tudják a legjobban a nyelvet, tőlük kell a nyelvtanba a példákat venni. Mások egyenesen azt mondják, hogy nem is kell nyelvművelés, elég, ha sokat olvasunk. Az írók művészien használják a nyelvet, kihasználják olyan lehetőségeit, amelyeket a hétköznapi ember nem, de általában nem tudatosan használják, csak munkaeszközként. Tisztelet […]
A cikk folytatódik...A mellébeszélés kultúrája
A „politikailag korrekt” szóhasználat valójában álszentség. Amerikában találták ki arra, hogy ne sértsék senkinek az érzékenységét, és odáig fajult, hogy már szinte semmit sem lehet a nevén nevezni. Nem is annyira politikai jelenségekre alkalmazzák, mint inkább társadalmiakra. A c a korrekt [correct]) szót jelöli, ennek jelentése: ’helyes, pontos’, esetleg ’tisztességes”. Természetesen nekünk is át kellett […]
A cikk folytatódik...Telefonnyelv
Fölhívunk egy intézményt, és jelentkezik a géptitkárnő. „Ön az Eötvös Loránd Tudományegyetemet hívta…” Tudom, hogy mit hívtam, és persze, hogy én hívtam, de miért mondja, hogy ön? Magyarul a névmást általában fölösleges kitenni, kivéve, ha különben nem volna egyértelmű, hogy a megszólítottra vonatkozik a harmadik személyű ige, és nem egy harmadik személyre. Vagy szembeállításként: ön […]
A cikk folytatódik...Mávnyelv
Állok a pályaudvaron. A hangszóró bemondja: „Értesítjük a várakozókat, hogy a Miskolcról menetrend szerint 12 óra 15 perckor érkező gyorsvonat előre láthatólag 15 percet késik. A késésért szíves türelmüket és megértésüket kérjük.“ Bosszankodom. Türelmet nem lehet valamiért kérni, legfeljebb valameddig. A késésért pedig elnézést kellene kérniük. Kérhetnek megértést is, főleg, ha megmagyarázzák, miért késik a […]
A cikk folytatódik...Álmellékmondat
Az ami, amely, amelyik vonatkozó névmással kapcsolatos cikkünkben már utaltunk arra, hogy „fából vaskarika” az olyan „vonatkozó mellékmondat”, amely az egész főmondatra utal vissza. Például: Javítják az útburkolatot, ami fennakadást okoz a közlekedésben. Tartalmilag éppen fordított a szereposztás, a mellékmondat szerepébe kényszerített mondat valójában főmondat: Fennakadást okoz a közlekedésben, hogy javítják az útburkolatot. De nagyon […]
A cikk folytatódik...© 2011-2016 – nyelvmuveles.hu - honlapkészítés, weblapkészítés