Buvári Márta ,,Nyelvművelés- elmélet – Értékelvű nyelvművelés” című kötete teljes terjedelmében fölkerült az Írásaink rovatba.
Ma a nyelvi divatok összehasonlíthatatlanul gyorsabban alakulnak ki, mint azelőtt, mivel a média egyik napról a másikra képes ismertté tenni valamely nyelvi elemet, kifejezést vagy jelmondatot. Különösen nagy szerepük van a divatok létrejöttében a – megalapozottan vagy alaptalanul – tekintélyként tisztelt közszereplőknek és a reklámok jelmondatainak. Mindennapos formából lett divatkellékké az elmúlt időszakban a […]
A cikk folytatódik...A „politikailag korrekt” szóhasználat valójában álszentség. Amerikában találták ki arra, hogy ne sértsék senkinek az érzékenységét, és odáig fajult, hogy már szinte semmit sem lehet a nevén nevezni. Nem is annyira politikai jelenségekre alkalmazzák, mint inkább társadalmiakra. A c a korrekt [correct]) szót jelöli, ennek jelentése: ’helyes, pontos’, esetleg ’tisztességes”. Természetesen nekünk is át kellett […]
A cikk folytatódik...Az angol nyelv térhódítása a hétköznapok udvariassági kifejezéseiben is tetten érhető. Különösen zavaróak az oda nem illő, a szereptévesztésről árulkodó, a magyar nyelv- és viselkedéskultúrától merőben idegen formulák, melyek egyúttal a megfelelő anyanyelvi viselkedésminták ismeretének hiányát is mutatják, főképpen a fiatalabb beszélőknél. Boltban, áruházban, kereskedőnél járva naponta többször is hallhatjuk eladótól és kiszolgálótól egyaránt a […]
A cikk folytatódik...Gondolkoztak már azon, mi az a tejvédelem? Nem tudják? Nem is tudhatják, mert ilyen nincs. Tájvédelem van, de becsületszavamra így hallottam a múltkor a televízióban: tejvédelem. Az is csak a szövegkörnyezetből derül ki, hogy az elletees nem elletés akar lenni, hanem ellátás. És mi az a gezvezeték? Talán gézvezeték? Nem ma kezdődött a budapesti nyelvnek […]
A cikk folytatódik...Fölhívunk egy intézményt, és jelentkezik a géptitkárnő. „Ön az Eötvös Loránd Tudományegyetemet hívta…” Tudom, hogy mit hívtam, és persze, hogy én hívtam, de miért mondja, hogy ön? Magyarul a névmást általában fölösleges kitenni, kivéve, ha különben nem volna egyértelmű, hogy a megszólítottra vonatkozik a harmadik személyű ige, és nem egy harmadik személyre. Vagy szembeállításként: ön […]
A cikk folytatódik...Állok a pályaudvaron. A hangszóró bemondja: „Értesítjük a várakozókat, hogy a Miskolcról menetrend szerint 12 óra 15 perckor érkező gyorsvonat előre láthatólag 15 percet késik. A késésért szíves türelmüket és megértésüket kérjük.“ Bosszankodom. Türelmet nem lehet valamiért kérni, legfeljebb valameddig. A késésért pedig elnézést kellene kérniük. Kérhetnek megértést is, főleg, ha megmagyarázzák, miért késik a […]
A cikk folytatódik...Étkezési hozzájárulás régen, a szocialista időkben is volt. Ebédjegynek hívták. Ha a munkahelyen nem volt helyi étkezde, az ebédjeggyel el lehetett menni egy közeli vendéglőbe, és némi ráfizetéssel meg lehetett belőle ebédelni. A cél tehát az volt, hogy a dolgozók egyenek meleg ételt – másképp nem engedhették volna meg maguknak, mert a vendéglők már […]
A cikk folytatódik...A nyelvi rendszert a nyelvközösség évezredek alatt alakította ki, de folyamatosan alakítja is, mert az élet is változik. A minták egymásra épüléséből kialakult rendszert írták le azután a nyelvészek nyelvtanként. Kérdés olyankor vetődik fel, amikor a nyelvszokás meginog. Éppen ezért farkába harapó kígyó az olyan nyelvművelés, amely a nyelvszokást teszi meg egyetlen mércéül: ha már […]
A cikk folytatódik...Az ami, amely, amelyik vonatkozó névmással kapcsolatos cikkünkben már utaltunk arra, hogy „fából vaskarika” az olyan „vonatkozó mellékmondat”, amely az egész főmondatra utal vissza. Például: Javítják az útburkolatot, ami fennakadást okoz a közlekedésben. Tartalmilag éppen fordított a szereposztás, a mellékmondat szerepébe kényszerített mondat valójában főmondat: Fennakadást okoz a közlekedésben, hogy javítják az útburkolatot. De nagyon […]
A cikk folytatódik...Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Kedves nyelvkedvelő és -ápoló Barátaink! Fokozott felelősséget érzünk magyar anyanyelvünkért. Ezért indítottuk sikeres és küzdelmes útjára 1999-ben a Bárczi Alapítványt a szép magyar kiejtés ápolására. Eddigi eredményeinket a 2002-ben létrehozott (majd 2005-ben újított) honlapunk tette közkinccsé a http://barczi.uw.hu tárhelyen. A feladatok időközben csak sokasodtak. A jelenlegi hivatalos nyelvművelő munka ugyan számtalan […]
A cikk folytatódik...© 2011-2016 – nyelvmuveles.hu - honlapkészítés, weblapkészítés