Támogasson bennünket adója 1%-ával! »

Új nyelvművelői felfogás:

Buvári Márta ,,Nyelvművelés- elmélet – Értékelvű nyelvművelés” című kötete teljes terjedelmében fölkerült az Írásaink rovatba.

Nyelvművelés.hu - friss cikkeink

Az egyik észt szópályázat eredményei

  . . Kedves Nyelvtársak! Az észtek nyelvrokonaink. Nem azt írom, hogy távoli nyelvrokonaink, mert közeli nyelvrokonaink nincsenek. Ha lennének, akkor közvetlenül is értekezhetnénk velük… Nos, Észtországban járva jó magyarnak lenni, rokonszenvvel fordulnak felénk, viszonylag sokan tanulnak magyarul közülük. Úgy szokták mondani, hogy az észt nyelv az a legkisebb nyelv a világon — mintegy egymillió […]

A cikk folytatódik...

Név elé névelő?

Márk Kinga olvasónknak tartozom a válasszal arra a kérdésre, helyes-e, ha „tulajdonnevek elé határozott névelőt tesznek. Pl Beszéltem az Annával, vagy A Molnár Zsolti elment vásárolni.” Személynév előtt az iskolás szabály szerint nem szabad névelőt használni. Ennek eredeti indoka az, hogy a határozott névelő a sok közül való kijelölésre szolgált, ugyanis a mutató névmásból lett. […]

A cikk folytatódik...

Lehet magyarul is mondani

Szakmai anyanyelvünk néhány időszerű kérdése Miért szükséges a magyar nyelv ápolása és fejlesztése?  Többek között azért, mert nem csak az feladatunk, hogy csatlakozzunk a tudományos világhoz, hanem az is, hogy magyarok is maradjunk. Ez ugyanis szükséges – bár nem elégséges – feltétele annak, hogy hasznos tagjaként a világ tudományos közösségének eredményesen fejlődjünk a kívánt és […]

A cikk folytatódik...

Kedves Nyelvtársak!

Ez az önök oldala. Mindannyiunk ügye, hogy nyelvünk épüljön, csinosodjék, ne pedig posványosodjék. Kérjük, írják meg, milyen hibákat észlelnek, de azt is, ha gazdagító nyelvi leleménnyel találkoznak. Nem minden hiba, ami új, de ami sokakat zavar, azt nem fogadhatjuk el “nyelvtényként”. Aki most kapcsolódott honlapunkhoz, annak érdemes elolvasnia az eddigi hozzászólásokat, és várjuk a továbbiakat!

A cikk folytatódik...

Húgy és csillag

Első hallásra megdöbbentő, hogy valamikor használatban volt a magyar nyelvben egy csillag jelentésű húgy főnév is: Kasza húgy a kaszáscsillag, vagyis az Orion csillagkép elnevezése volt; a hugyozik a szeme kifejezést pedig ’mosolyog, csillog a szeme’ jelentésben ismerjük régről, illetve nyelvjárásainkban még ma is előfordul itt-ott, vagy emlékeznek rá az idősebbek. A szót etimológiai szótáraink […]

A cikk folytatódik...

A szavak használati utasítása

A nyelvek azért különbözők, mert a népek különbözőképpen gondolkodnak, más a szemléletük. A szavaknak nem csak jelentésük van, hanem „használati utasításuk” is. Milyen szó kapcsolódhat hozzájuk, milyen fajta mondatrészt vonzanak. Ma már a nyelvészek nem csak szavakat, hanem kifejezéseket is szótároznak. Ha azt hallom reggelenként, hogy „erős a forgalom a Rákóczi úton”, német hatásra gyanakszom: […]

A cikk folytatódik...

A magyarítás elvei, módszerei

Ha új fogalom jön be olyan idegen elnevezéssel, amely nem illik a magyar nyelvbe, gondolkodjunk el a fogalom tartalmán, és annak alapján keressünk megfelelő magyar szót. 1. A tükörfordítás ritkán jó megoldás, mert a különböző népeknek különböző a gondolkodásmódjuk. 2.  Hasonlóság vagy egy lényeges elem alapján alkalmazhatunk egy meglévő szót az új fogalomra. Abban a […]

A cikk folytatódik...

Lájk, bájt és rokonai

 Byte, file, light, like, design, skype… Kimondva. bájt, fájl, lájt, lájk, dizájn, szkájp. Már így, kiejtés szerint is leírják őket, ez azt jelenti, hogy befogadták őket jövevény szavakként. Sőt, tovább is képezik őket: dizájnos, lájtos, lájkol. Gondolom, kedves olvasóink közül is többeket kiráz a hideg ezektől a szavaktól. Miért? Mert menthetetlenül idegen hangzásúak. Mi a […]

A cikk folytatódik...

Vesszőzés

Szőrszálhasogatás-e, ha a vesszők elhelyezésével foglalkozik a nyelvművelő? (Vagy vesszőhasogatás?) Vannak vitatható, választható esetek, de sok esetben az érthetőséget zavarja, ha rossz helyre teszik a vesszőt. Szerkesztői munkám közben, de kész, megjelent sajtótermékekben is tömegével találkozom súlyos vesszőhibákkal.  Elöljáróban le kell szögezni: a vessző nem a beszédszünet jelzésére szolgál, hanem a mondat szerkezetének jelzésére.  Alapvető […]

A cikk folytatódik...

Idegenkedés

Nyelvünk, kultúránk arculatának formálódásában többféle külső hatás játszott szerepet. Ma az angolé a vezető szerep. Az idegen szavak egyike-másika régi jó ismerős; vándorol egyik tudományból a másikba, majd lehorgonyoz a köznyelv divatszavai között. Ma ilyen a pozitív—negatív ellentétpár. Az nem lehet, hogy jó a véleményem, vagy elismerően nyilatkozott valaki, ilyen nincs, csak pozitívan álltak hozzá. […]

A cikk folytatódik...