Új nyelvművelői felfogás:
Buvári Márta ,,Nyelvművelés- elmélet – Értékelvű nyelvművelés” című kötete teljes terjedelmében fölkerült az Írásaink rovatba.
Írásaink
Híreink
- Vígh Erika: Fordítás – ferdítés nélkül
- Elhunyt Szente Imre költő, műfordító, irodalomtörténész, nyelvész, egyetemi oktató
- Lapozzon bele a Bárczi Füzetëkbe! 2017-ig 1—21-ig terjed a sorozat:
- Buvári Márta – H. Tóth Tibor: Nyelvhelyességi kisokos – a nyelvi eszmény jegyében
- Tekintse meg másik honlapunkat! KIEJTES.HU
Nyelvművelés.hu - friss cikkeink
Buvári Márta: Ellentmondások a magyar nyelvleírásban és nyelvművelésben
AMI, AMELY E két vonatkozó névmási kötőszót majdnem minden nyelvtan – már amelyikben egyáltalán vannak ilyen kategóriák – egyaránt főnévi vonatkozó névmás minősíti. A nyelvművelői útmutatások megegyeznek abban, hogy főnévvel megnevezett dologra amely, főnévvel meg nem nevezett dologra ami névmással helyes utalni. A nyelvművelők általában azért aggódnak, mert az amely a kevésbé igényes nyelvben kiszorul […]
A cikk folytatódik...A magyar nyelv fennmaradása
. ,,Kimondhatjuk, hogy a magyar nyelv nagy valószínűséggel azért maradt fönn, mert a beszélői folytonosan megalkották azokat a (szak)kifejezéseket, amelyekre szükségük volt. A magyar nyelvújítás tehát folyamatnak tekintendő. Fordulópontként tartjuk számon e téren a reformációt, majd a 18-19. századi nyelvújítást. Mi történt a 16. századtól elsősorban a reformáció és az ellenreformáció vitáitól kísérve? Az akkori […]
A cikk folytatódik...Létére, lévén
A létére és a lévén egyaránt a lenni ige származéka, névutóként való használatuk azonban éppen ellentétes egymással. A létére eredete szerint a lenni tövéből képzett főnév, a lét határozóragos alakja, a lévén pedig a lenni határozói igeneve. Ebből éppen nem következne az ellentétes jelentés, de a nyelv gazdaságos: ha van kétféle eszköz, általában különböző célra […]
A cikk folytatódik...Miatt, végett
E két névutó gyakran összetévesztik, illetve ki egyiket, ki másikat használja kizárólagosan. Némelyik nyelvjárásban csak a végett dívik, az iskolában rá is mutatnak ennek helytelenségére, ezért – vagy ettől függetlenül sokan csak a miatt-ot használják minden helyzetben. Mindig érdemes megnézni, miből ered egy szó. A végett a vég szóból keletkezett a -tt régies helyraggal. A választékos […]
A cikk folytatódik...A szavak használati utasítása
A szavaknak nemcsak jelentésük van, hanem „használati utasításuk” is. Nem mindegy, milyen szavakkal együtt használjuk őket, milyen nyelvtani formák kapcsolódnak hozzájuk. Ha azt hallom reggelenként, hogy erős a forgalom a Rákóczi úton, német hatásra gyanakszom: németül tényleg lehet erős, azaz stark a forgalom. Magyarul azonban csak nagy lehet. A magas minőség is a németet juttatja […]
A cikk folytatódik...Felszólalás az Anyanyelvápolók Szövetsége tisztújító közgyűlésén
Indokolt, hogy az Anyanyelvápolók Szövetségének elnökségében Széphalom képviselve legyen. Széphalom a magyar nyelv otthona, sőt, fellegvára. Kazinczy akkor irányította onnan, az ország sarkából a magyar nyelv művelését, amikor nemhogy internet, hanem még vonat sem volt. Lehet Kazinczyval egyben s másban nem egyetérteni, de azt nem lehet elvitatni, hogy nyelvünkre meghatározó hatással volt. Akkor nem volt […]
A cikk folytatódik...Miért reménytelen a gépi fordítás?
Már a múlt század 70-es éveiben divatos kutatási téma volt a számítógépes nyelvészet. Kezdetben a nyelvtant próbálták számítógépes kódokká alakítani, később inkább rengeteg szöveget adtak be a gépnek, hogy abból „megtanulja”, Mára eljutottak odáig, hogy ha idegennyelvű cikket találunk a neten, a gép fölajánlja a fordítást. Jobb esetben meg lehet érteni, csak hibás, rosszabb […]
A cikk folytatódik...Kettőezer?
Már csak egész kivételesen lehet az évszámot úgy hallani, hogy kétezerhuszonegy. A miniszterelnöktől a hírolvasóig mindenki azt mondja, hogy kettőezer. A múlt században sose mondtuk, hogy egyezerkilencszáz, mindenki tudta, hogy az ezer egyezret jelent. Most meg nem elég, hogy kétezer. A keltezés nem csekk, az évszám nem pénz. Talán félnek, hogy valaki hétezernek érti? Ki […]
A cikk folytatódik...Vígh Erika: Fordítás – ferdítés nélkül
Mestermű, áttekinthető fordítási segédeszköz Miért tetszik Vígh Erika könyve? Mert nem Ádámtól és Évától kezdi boncolgatni a mondanivalót. (Számos tudományos, nyelvészeti műben a szerző így indít: fogalma, tárgya, felosztása.) Nos, Erika a bevezető sorok után rögtön rátér a tárgyra: a fordítási nehézségekre, az átváltási műveletekre stb.-re Nagyon tetszik, hogy megadja az idegen nyelvű fogalmak […]
A cikk folytatódik...A korlátfa – a Mikszáth-karcolat eredeti palóc nyelven ____________________ A nyelvjárások napjára: 2021. 12. 01.
. . A palóc nyelvjárási beszélők és egyúttal Mikszáth Kálmán előtt tisztelgünk ezzel a kis, közpalócra átírt Mikszáth-művel. Biztosra veszem, hogy a nagy palóc mesemondó nem haragudna ezért, s mondana valami találót számunkra: csak így tovább… Az átírás a magyar egyezményes hangjelölés szerint történt, annak alapbetűjeleit használva (az ly = jésített l); lásd a szakirodalmat. […]
A cikk folytatódik...© 2011-2016 – nyelvmuveles.hu - honlapkészítés, weblapkészítés