Új nyelvművelői felfogás:
Buvári Márta ,,Nyelvművelés- elmélet – Értékelvű nyelvművelés” című kötete teljes terjedelmében fölkerült az Írásaink rovatba.
Írásaink
Híreink
- Vígh Erika: Fordítás – ferdítés nélkül
- Elhunyt Szente Imre költő, műfordító, irodalomtörténész, nyelvész, egyetemi oktató
- Lapozzon bele a Bárczi Füzetëkbe! 2017-ig 1—21-ig terjed a sorozat:
- Buvári Márta – H. Tóth Tibor: Nyelvhelyességi kisokos – a nyelvi eszmény jegyében
- Tekintse meg másik honlapunkat! KIEJTES.HU
Érdekességek
Isten éltesse Szente Imre költőt, műfordítót, irodalomtörténészt _________97. születésnapján!
. . SZENTE IMRE 97 ESZTENDŐS 20 ÉVES A BÁRCZI ALAPÍTVÁNY . „Nyelvművelőinkre soha szëbb fëladat nëm várt, sőt talán nëm is várhat. …mëg këll szabadulni mindën »úgyis mindëgy« hangulattól.” Bárczi Géza nyelvész akadémikus (Magyar Nemzet, 1974. XI. 10., 14. oldal) . . . . . Szente Imre 2017 októbërében svédországi otthonában (Sántha Judit fényképe) […]
A cikk folytatódik...Szépkiejtési versëny a Pápai Rëformátus Kollégiumban ____________________ – idősb Bodolay Géza emlékére
. . 20 ÉVES A BÁRCZI ALAPÍTVÁNY . „Nyelvművelőinkre soha szëbb fëladat nëm várt, sőt talán nëm is várhat. … …mëg këll szabadulni mindën »úgyis mindëgy« hangulattól.” Bárczi Géza (Magyar Nemzet, 1974. XI. 10., 14. oldal) . A Pápai Rëformátus Kollégium Gimnáziuma 2019. októbër 10-én magas színvonalú versënnyel, kiejtési bemutatóval emlékëzëtt idősb Bodolay Géza irodalomtörténészre, […]
A cikk folytatódik...Színek
Nem tudjuk, mások milyennek látják a színeket, mégis vannak egyezményes elnevezések. A színtévesztők számára a piros és a zöld, illetve a kék és a sárga majdnem egyforma, legfeljebb árnyalatban térnek el egymástól. Vannak színvakok is: az ő számukra valószínűleg minden a szürke árnyalataiban látszik. Az elnevezésekből ítélve őseink kevesebb színt különböztettek meg, mint mi. Az […]
A cikk folytatódik...Egyes szám, többes szám
Egy friss példa felszínre hozott egy régi problémát. A dunai hajószerencsétlenséggel kapcsolatban olvastam az újságban: Szakértők szerint a zárt utastérben tartózkodóknak és a kormányállásban lévő kapitánynak szemernyi esélye sem volt a túlélésre. A kapitánynak esélye sem volt, az utastérben tartózkodóknak esélyük sem volt. Az egyes vagy a többes szám győz? A magyar sok esetben nem […]
A cikk folytatódik...Fordítás – ferdítés
A címben szereplő szójáték mélységesen igaz. Karinthy egy szöveget többször oda-vissza fordított magyarról németre, németről magyarra, és a végén egészen más szöveg jött ki, mint az eredeti. A népeknek különböző a gondolkodásmódjuk, ezért különbözik a nyelvük. Minél távolabbi a rokonságuk, annál kevésbé lehet egyszerűen kicserélni a szavakat. Ezért furcsák, sokszor értelmetlenek is a gépi fordítások. […]
A cikk folytatódik...1989: A remény s újjászületés nyelvtörvénye – Lootuse keeleseadus
. A nyelvi felszabadulás kiemelkedő állomása Az Észt SZSZK Legfelső Tanácsa 1989. január 18-án elfogadta a komoly enyhülést jelentő nyelvtörvényt. Kidolgozásában elévülhetetlen érdemeket szerzett a törvényt megszövegező munkacsoport két fő mozgatója, Enn Põldroos festőművész, író és Mati Hint nyelvész. A törvény még meghagyja az orosz nyelv közvetítő nyelvi szerepét (Észtország még a Szovjetunió = Tanácsszövetség […]
A cikk folytatódik...2011, Nyelvtörvény. Keeleseadus: Az észt nyelv erősítése, fejlesztése
. Az Észt Nyelv Éve alkalmából, 2019 . Néhány bevezető szó 2017. január elsején az Észt Köztársaság összlakossága 1 315 635 fő volt, benne az észtek létszáma 904 639 fő, országos számarányuk 68,76%. Északkelet-Észtországban (Narvában és több más városban), továbbá Tallinnban és a közeli Maardu városában magas az oroszok (ukránok, fehéroroszok) száma és aránya. Hivatalos […]
A cikk folytatódik...Az 1934-es észt Nyelvtörvény – Keeleseadus: Államnyelv és türelem
. Az Észt Nyelv Éve alkalmából, 2019 . Néhány gondolat . Észt nyelvrokonaink nyelvtörvényei magukon viselik a három korszak jellemzőit: Az 1934-es törvény a függetlenné vált Észt Köztársaság önépítését mutatja be. (Az 1989-es törvény a szovjet korszak végén az újjászületni akarást, az 1995-ös majd 2011-ben módosított törvény már a függetlenségét helyreállított állam nyelvi helyzetét fejezi […]
A cikk folytatódik...A finnországi Nyelvtörvény (2003. 06. 06/423.)____________________ Kielilaki (6.6. 2003/423.)________ Finn–svéd nyelvi egyenjogúság
. . Bevezető gondolatok A Finn Köztársaság területén 5 millió 522 858 személy él (2018). Közülük 5 millió 260 347 finn állampolgár. Az állampolgárok 91,92%-a (4 millió 835 778 fő) finn anyanyelvű, 5,5%-a (288 400 fő) svéd anyanyelvű. Érdekes, hogy közel 80 ezerre tehető az orosz anyanyelvűek száma, s az észtek is 50 ezres, sőt […]
A cikk folytatódik...Nemek a nyelvben
Sajnálom a nyugatiakat. Az indoeurópainak nevezett nyelvek többségében nemcsak az élőlényeknek, hanem az élettelen dolgoknak is van nemük. Némelyikben a szó végződése mutatja meg a főnév nemét, másokban csak a hozzá rendelt névelő. A melléknevek alkalmazkodnak a főnév neméhez, és a harmadik személyű személyes névmás is két vagy három alakú: er/sie/es, il/elle, lui/lei, on/ona/ono. A […]
A cikk folytatódik...© 2011-2016 – nyelvmuveles.hu - honlapkészítés, weblapkészítés