Támogasson bennünket adója 1%-ával! »

Új nyelvművelői felfogás:

Buvári Márta ,,Nyelvművelés- elmélet – Értékelvű nyelvművelés” című kötete teljes terjedelmében fölkerült az Írásaink rovatba.

Nyelvművelés.hu - friss cikkeink

Kisbetű–nagybetű

Valószínűleg idegen hatásra újabban mánia mindent nagybetűvel kezdeni, ami fontos: haza, nemzet,  magyar, szeretet, sőt: én. Sőt, már olyat is láttam, hogy betegség nevét nagybetűvel kezdik. A szerződésekben nagybetűvel kezdik a felek,  az ügyfél vevő/eladó stb. szót, mondván, hogy ott az egy meghatározott személyt jelöl, pedig a névelő éppen arra való, hogy megjelölje: ott arról [...]

A cikk folytatódik...

Szóbűvészet

Hamis világban élünk: minden az imázs, a látvány – és a látszat. Nem csoda, ha a törvény és az erkölcs megcsúfolásának mindennapos gyakorlatáról szólva egyre többször kerül elő a trükk főnév és a trükkös melléknév. Újabban felzárkózott ezek mellé az igei alak is: a trükközik. A francia eredetűnek tartott trükk szavunk magyarul ’fortélyt, ügyes, ötletes [...]

A cikk folytatódik...

Hangsúly, értelem

A hangsúlyozás mostohagyerek a magyar nyelv tanításában. Köztudomású, hogy a magyarban a szó elején van a hangsúly. Ez azt jelenti, hogy ha egy magyar szót magában kimondunk, akkor az első szótagját mondjuk nagyobb nyomatékkal, és ha a mondatban hangsúlyos a szó, akkor szintén az első szótagján van a hangsúly. Fontos azonban megjegyezni, hogy a folyamatos [...]

A cikk folytatódik...

Három pillér, mégis inog

Az iskolában azt tanították, hogy a magyar helyesírás három alapelven nyugszik: a kiejtés, a hagyomány és az elemzés elvén. Igen ám, de mikor melyik alapelv érvényesül? A magyar írás főképpen hangjelölő, mégpedig viszonylag következetesen: egy hangnak egy betű felel meg. (Nem úgy, mint a franciában, ahol többféle betűcsoporttal is jelölik ugyanazt a hangot, pl. o, [...]

A cikk folytatódik...

Időjárás – idétlenségekkel

Az időjárás-jelentésekben szükség van az állandó fordulatokra, mivel a szakszerűség mellett még a rendelkezésre álló idő vagy terjedelem is csekély. Mégis figyelnünk kell ezekre a szövegekre, mert a napi sajtó jórészt már az internetes előrejelzéseket használja fel: azokat közli szóról szóra, betűről betűre – többnyire korrektúra nélkül. És ezeket a szövegecskéket nagyon sokan valóban végig [...]

A cikk folytatódik...

Nyelvújítási javaslatok

Ide olyan idegen szavakra vonatkozó javaslatokat várunk, amelyeknek még nincs magyar megfelelőjük.  Olyan szót érdemes javasolni, amelyből az is érti, miről van szó, aki először hallja. Fontos az is, hogy a javasolt szó jól kezelhető legyen – lehessen ragozni, tovább képezni.

A cikk folytatódik...

Mégis, azonban

Egy hírműsorban hangzott el a következő mondat: gyengébb lesz a termés, a szakértők szerint ez azonban nem befolyásolja a bor iránti keresletet. A második tagmondatban az azonban kötőszó rossz helyre került. Az azonban az ún. elvárástörlő ellentétes mellérendelés kötőszavai közé tartozik: valamely, az elvárásainknak meg nem felelő következmény jelzésére szoktuk alkalmazni. Például: Jancsi mindent tudott, [...]

A cikk folytatódik...

Kőkemény

Mostanában aki ad magára, az legalábbis kemény, de inkább kőkemény. Aki pedig jutni akar valamire, az durva és könyörtelen. Ezek a tulajdonságok értékként jelentkeznek: az ide tartozó kifejezések nem hiányozhatnak napjaink divatos közléseiből. Egy valamirevaló filmcím, műsor vagy filmajánló, egy reklám, de még egy híradós tudósítás sem engedheti meg magának, hogy erőtlennek, gyengének lássák: erősnek [...]

A cikk folytatódik...

A „miazami-ezazami” nyelvről

Bizonyára sokan emlékeznek olvasóim közül Szophoklész Antigoné című drámájára, még ha nem látták is színházban, hiszen azt minden érettségizett magyarországi diák olvasta középiskolás korában. Emlékezetes ebből a Kar szövegének azon része, melyet az én tankönyvem annak idején „Az ember himnuszának” nevezett.  Így kezdődik: Sok van, mi csodálatos De az embernél nincs semmi csodálatosabb. Ő az, [...]

A cikk folytatódik...

Őshonos magyar írásunk, a rovás eredeti betűit – összesen 34-et – védelem alá kell helyezni

Tanuljunk könnyen, gyorsan rovásul! A közeli magánhangzók megkülönböztetésének kérdése Szabványosítás előtti figyelemfelhívás – Rövid ismertető Bakonyi Gábor munkája alapján ,,Sine ira et studio.” (P. C. Tacitus) Mindnyájunké ez az ősi kincs, amelyet eleink alkottak magyar nyelvünkre, hozzá alakították a régi magyar írást, melyet legtöbben rovásnak, rovásírásnak, székely írásnak, székely-magyar rovásírásnak neveznek. Az ősi magyar írás [...]

A cikk folytatódik...
6. oldal. Összesen 10 oldal van. Lapozzon a többi cikkért!
« Első...45678...Utolsó »