Támogasson bennünket adója 1%-ával! »

Új nyelvművelői felfogás:

Buvári Márta ,,Nyelvművelés- elmélet – Értékelvű nyelvművelés” című kötete teljes terjedelmében fölkerült az Írásaink rovatba.

Nyelvművelés.hu - friss cikkeink

Fel van mászva, el van utazva

A macska fel van mászva a fára példamondaton olykor jóízűt nevetünk. Akkor kerül elő, ha szemléltetni szeretnénk: nem mindig ajánlatos a létige és a határozói igenév kapcsolatát az állítmány kifejezésére használni. Sokan gondolják azt is, hogy ennek a szerkezetnek a használata helytelen és magyartalan. Ez a felfogás azonban félreértésen alapul: egyike meggyökeresedett nyelvi-nyelvhelyességi babonáinknak. Az [...]

A cikk folytatódik...

Miből van az ember?

Újabban egyre többször hallom, hogy az ember: emberből van. Itt is, ott is felbukkan ez a divatossá vált kifejezés. Nézzünk néhány példát! Ha tudom, hogy én emberből vagyok, akkor elfogadom azt is, hogy valami nem jön össze, amit elterveztem – olvassuk egy kommentárban. Máskor azt halljuk, hogy  mindenki: a tanár, a bíró, a rendőr vagy [...]

A cikk folytatódik...

A -nak/-nek hiánya

Némelyek úgy vélik, hogy a -nak/-nek rag a birtokviszonyban pongyola, nem szép. Éppen ellenkezőleg, sokszor félreértést vagy legalább is pillanatnyi zavart okoz az elhagyása. Például: „Ezt akadályozta meg 2001 májusában a Belügyminisztérium, amikor megsemmisítette a Fővárosi Közigazgatási Hivatal a sír felnyitását engedélyező határozatát.” Ezt úgy lehet érteni, hogy a Fővárosi Közigazgatási Hivatal semmisített meg valamit, [...]

A cikk folytatódik...

Egybeírás, különírás

  Sokan azt hiszik, hogy egy fogalmat csak egy szó jelölhet, ezért mindent egybeírnak, ami érzésük szerint összetartozik. Tévedés. Lehet összetett a fogalom, állhat két, három, akár több szóból is, azaz szószerkezetből. Pontosabb elvi megfogalmazás mellett nem kellene szavanként szabályozni, mi írandó egybe, mi külön. Három fő irányelvet ismerünk: 1. Ha az összetevők viszonya jelölve [...]

A cikk folytatódik...

Kisbetű–nagybetű

Valószínűleg idegen hatásra újabban mánia mindent nagybetűvel kezdeni, ami fontos: haza, nemzet,  magyar, szeretet, sőt: én. Sőt, már olyat is láttam, hogy betegség nevét nagybetűvel kezdik. A szerződésekben nagybetűvel kezdik a felek,  az ügyfél vevő/eladó stb. szót, mondván, hogy ott az egy meghatározott személyt jelöl, pedig a névelő éppen arra való, hogy megjelölje: ott arról [...]

A cikk folytatódik...

Szóbűvészet

Hamis világban élünk: minden az imázs, a látvány – és a látszat. Nem csoda, ha a törvény és az erkölcs megcsúfolásának mindennapos gyakorlatáról szólva egyre többször kerül elő a trükk főnév és a trükkös melléknév. Újabban felzárkózott ezek mellé az igei alak is: a trükközik. A francia eredetűnek tartott trükk szavunk magyarul ’fortélyt, ügyes, ötletes [...]

A cikk folytatódik...

Hangsúly, értelem

A hangsúlyozás mostohagyerek a magyar nyelv tanításában. Köztudomású, hogy a magyarban a szó elején van a hangsúly. Ez azt jelenti, hogy ha egy magyar szót magában kimondunk, akkor az első szótagját mondjuk nagyobb nyomatékkal, és ha a mondatban hangsúlyos a szó, akkor szintén az első szótagján van a hangsúly. Fontos azonban megjegyezni, hogy a folyamatos [...]

A cikk folytatódik...

Három pillér, mégis inog

Az iskolában azt tanították, hogy a magyar helyesírás három alapelven nyugszik: a kiejtés, a hagyomány és az elemzés elvén. Igen ám, de mikor melyik alapelv érvényesül? A magyar írás főképpen hangjelölő, mégpedig viszonylag következetesen: egy hangnak egy betű felel meg. (Nem úgy, mint a franciában, ahol többféle betűcsoporttal is jelölik ugyanazt a hangot, pl. o, [...]

A cikk folytatódik...

Időjárás – idétlenségekkel

Az időjárás-jelentésekben szükség van az állandó fordulatokra, mivel a szakszerűség mellett még a rendelkezésre álló idő vagy terjedelem is csekély. Mégis figyelnünk kell ezekre a szövegekre, mert a napi sajtó jórészt már az internetes előrejelzéseket használja fel: azokat közli szóról szóra, betűről betűre – többnyire korrektúra nélkül. És ezeket a szövegecskéket nagyon sokan valóban végig [...]

A cikk folytatódik...

Nyelvújítási javaslatok

Ide olyan idegen szavakra vonatkozó javaslatokat várunk, amelyeknek még nincs magyar megfelelőjük.  Olyan szót érdemes javasolni, amelyből az is érti, miről van szó, aki először hallja. Fontos az is, hogy a javasolt szó jól kezelhető legyen – lehessen ragozni, tovább képezni.

A cikk folytatódik...
6. oldal. Összesen 10 oldal van. Lapozzon a többi cikkért!
« Első...45678...Utolsó »