Támogasson bennünket adója 1%-ával! »

Új nyelvművelői felfogás:

Buvári Márta ,,Nyelvművelés- elmélet – Értékelvű nyelvművelés” című kötete teljes terjedelmében fölkerült az Írásaink rovatba.

Nyelvművelés.hu - friss cikkeink

Kétértelműség

1.)Tiszta víz a ruhám, és ez a te lelkeden szárad! 2.) Mostanában a szép dús haj olyan ritka… 3.) Az üzleti találkozómat egy evőeszközboltnál beszéltem meg. Kések. 4.) A hóhért grimaszversenyre küldték. Eszméletlen fejeket tud vágni! (Ez azért sántít…) 5.) Honnan jött az a kifejezés, hogy mindent becsmérel? – Ócsáról. 6.) Impotens vagy? – Eddig [...]

A cikk folytatódik...

A szavak előjele

Mostanában gyakran hallani az elit szót rosszalló értelemben. Például: A magyar kormány demokratikus Európai Uniót akar, amelynek belső viszonyait… az európaiak határozzák meg, nem pedig egy brüsszeli bürokratikus elit… Elitellenes polgármestere lett Rómának. Az elit bukása. Az elit francia eredetű szó, az élire ’választani’ szóból származik, tehát jelentése eredetileg ’választott, kiválasztott’. Ennek megfelelően eredetileg pozitív [...]

A cikk folytatódik...

Emberiesség

Sajnos, már jogi kategória lett az „emberiesség elleni bűncselekmény”. Pedig már megjelenésekor voltak, akik kifogásolták a kifejezést. Miért is nem jó ez a szó? Mert nem azt jelenti, amire használják. Bontsuk csak le: Emberi, ami az emberre jellemző. Főként jó tulajdonságainkat szoktuk ideérteni, de néha hibáinkat is. Például „tévedni emberi dolog”. Az emberi magatartás lehetne [...]

A cikk folytatódik...

Mire való a kötőhang?

Meghökkenve olvastam a minap ezt a szót: régiebb. A régit kétféleképpen tudjuk fokozni: régebbi és régibb. A régi magánhangzóra végződik, a középfok jele pedig csak hosszú b, nem -ebb. Kötőhangra – más néven előhangzóra – akkor van szükség, ha a tő és a toldalék mássalhangzóit nehéz lenne kimondani együtt. Kötőhangnak mély hangrendben a-t vagy o-t, [...]

A cikk folytatódik...

Nyelvi bosszúságok a közlekedésben

Világvárosban élünk. A metrón és a 6-os villamoson bemondják angolul, hogy mire szálltunk. Hátha valaki olyan szórakozott, hogy nem nézte meg előre, vagy esetleg el sem döntötte, hova akar menni, csak úgy fölszállt. Aztán az angol hölgy bemondja a megállót is, majdnem beletörik a nyelve, engem meg a hideg ráz: Moric Zsigmond körtér. Blaha Lujza [...]

A cikk folytatódik...

Idegen szavak a tudományos szövegekben

A latin állítólag holt nyelv, a magyar élő. Amikor én jártam iskolába, választani sem lehetett idegen nyelvként a latint. Ezt sajnálom, mert a latin kidolgozott, pontos nyelv volt – akárcsak a magyar. Az európai kultúra nyelve sokáig a latin maradt a római birodalom bukása után is. Mi a többi európai népnél is tovább ragaszkodtunk hozzá [...]

A cikk folytatódik...

Buvári Márta – H. Tóth Tibor: Nyelvhelyességi kisokos – a nyelvi eszmény jegyében

A kedvünkre, a kezünkbe – és a zsebünkbe való! . Buvári Márta és H. Tóth Tibor: Nyelvhelyességi kisokos Bírálta: Horváth Katalin (Bárczi Géza Kiejtési Alapítvány, Budapest, 2016) . A két nyelvművelő szerző mindnyájunk örömére és hasznára állította össze a legújabb, legkorszerűbb nyelvművelő kézikönyvecskét: – 95 egyoldalas kis fejezet, szócikk; – tanácsadás tömören és korszerűen; – [...]

A cikk folytatódik...

Túlképzés

Honlapunk látogatói gyakran irányítják rá figyelmemet olyan jelenségekre, amelyek nekem még nem tűntek föl. Ebben a cikkben több ilyen észrevételt foglalok egybe. Egyik felszólalónk azt kifogásolta, hogy manapság gyakran hallani a látszódik szót a látszik helyett. Valóban, az interneten pillanatok alatt egy egész sorozatot találtam. A Holdhoz nagyon közel fog látszódni az Aldebaran. A kondiján [...]

A cikk folytatódik...

Az idegen szavak és a hangzás

Minden nyelvnek saját hangzásvilága van. Ami elüt attól, az abban a nyelvben csúnya. A körülöttünk lévő nyelvek mind szegről-végről rokonai egymásnak, ezért az ún. nemzetközi szavak szervesen illeszkednek beléjük, mégis mindegyik a maga képére formálja őket. A magyar nyelv egyik jellegzetessége a hangrend, vagyis hogy eredeti szavainkban vagy csupa mély, vagy csupa magas hangok vannak, [...]

A cikk folytatódik...

Csak egy betű?

Néha egyetlen hang ill. betű fontos jelentésbeli különbséget hordoz. A nyugati nyelvek ugyanazokat az elöljárókat használják a hol és hova kérdésre válaszoló határozókhoz. Magyar ember biztosan nem téveszti el azt, hogy az asztalon vagy az asztalra, alatt vagy alá, mögött vagy mögé stb. A –ban/-ben és a -ba/-be rag közt viszont csak egy hang a [...]

A cikk folytatódik...
1. oldal. Összesen 9 oldal van. Lapozzon a többi cikkért!
12345...Utolsó »