Támogasson bennünket adója 1%-ával! »

Új nyelvművelői felfogás:

Buvári Márta ,,Nyelvművelés- elmélet – Értékelvű nyelvművelés” című kötete teljes terjedelmében fölkerült az Írásaink rovatba.

Nyelvművelés.hu - friss cikkeink

Túlképzés

Honlapunk látogatói gyakran irányítják rá figyelmemet olyan jelenségekre, amelyek nekem még nem tűntek föl. Ebben a cikkben több ilyen észrevételt foglalok egybe. Egyik felszólalónk azt kifogásolta, hogy manapság gyakran hallani a látszódik szót a látszik helyett. Valóban, az interneten pillanatok alatt egy egész sorozatot találtam. A Holdhoz nagyon közel fog látszódni az Aldebaran. A kondiján [...]

A cikk folytatódik...

Az idegen szavak és a hangzás

Minden nyelvnek saját hangzásvilága van. Ami elüt attól, az abban a nyelvben csúnya. A körülöttünk lévő nyelvek mind szegről-végről rokonai egymásnak, ezért az ún. nemzetközi szavak szervesen illeszkednek beléjük, mégis mindegyik a maga képére formálja őket. A magyar nyelv egyik jellegzetessége a hangrend, vagyis hogy eredeti szavainkban vagy csupa mély, vagy csupa magas hangok vannak, [...]

A cikk folytatódik...

Csak egy betű?

Néha egyetlen hang ill. betű fontos jelentésbeli különbséget hordoz. A nyugati nyelvek ugyanazokat az elöljárókat használják a hol és hova kérdésre válaszoló határozókhoz. Magyar ember biztosan nem téveszti el azt, hogy az asztalon vagy az asztalra, alatt vagy alá, mögött vagy mögé stb. A –ban/-ben és a -ba/-be rag közt viszont csak egy hang a [...]

A cikk folytatódik...

Hajlító elemek a magyarban

A magyar nyelv köztudomásúan a ragozó nyelvek típusába tartozik. Az ún. indoeurópai nyelvek hajlítóknak vannak elkönyvelve. A hajlítás azt jelenti, hogy a szavak jelentés-módosítását, például az igék idejét, számát, személyét, a főnevek többes számát, mondatbeli helyzetét a tő egyes hangjainak megváltoztatásával (vagy azzal is) fejezik ki. A ragozó vagy toldó nyelvek pedig változatlan tőhöz ragasztják [...]

A cikk folytatódik...

Dr. Szabó András Bárczi-harang-díjas – szívből örvendünk!

Csupaszív, sugárzó magyarságszolgálat Dr. Szabó András előadóművész sugározza az igaz embërségët és igaz magyarságot. Nyitott szívvel és átölelő szeretettel fordul az ëgyes embërhëz, a rádióhallgatók közönségéhëz, az előadóest közösségéhëz. Előadóművészetével közelíti a régmúltat és jelënkort, az embërt és közösségët, a külsőt és belsőt, a lelkët és testët s az Istent és embërt. Kedves Szabó András [...]

A cikk folytatódik...

,,Tanuljunk könnyen rovásírni!” – Köszönet Ráduly Jánosnak a bölcs megoldásért!

Tegyünk ékezetet a hosszú magánhangzókra! Mert ősi magyar írásunk, a rovás „még mindig nehézkes, még mindig bonyolult.” A neves kibédi tanár, néprajztudós, költő-író 2004-ben jelentette meg kis könyvét. Fontos üzenet ez Székelyföldről. Köszönjük a figyelmeztetést. S ezúton is kérem székely nemzettársainkat, hogy a székely-magyar rovás művelésében ne a kis-magyarországi példákat kövessék. Hogy miért? A felelet [...]

A cikk folytatódik...

Kettőezer?

Egy ismerősöm panaszolta, hogy manapság alig hallani a két számnevet, mindig kettőt mondanak. Amikor figyelmeztetett valakit erre, kiderült, hogy az illet ő azt sem tudta, mire jó a két változat. A 2 szám elnevezésének két alakja van: önállóan kettő, jelzőként és előtagként két. Egy, kettő, három – de két alma, kétmillió, kétszáz stb. – Hány [...]

A cikk folytatódik...

Egy kis számtan

A nyelv nem matematika – szoktuk mondani, ha nem találunk logikusnak valamit a nyelvben. A számviszonyok nyelvi megfogalmazása olykor gondot  okoz a mai embernek. Mit jelent az, hogy másodmagammal? A másodpéldány egy második példány. Akkor hát a másodmagam egy második én? Nem egészen, de egy hozzám hasonló, egy másik ember. Az eredeti közösségi gondolkodásra vall, [...]

A cikk folytatódik...

Mire való a „való”?

A mai nyelvhasználatra általában a szószaporítás jellemző, már nem is csak a hivatalos nyelvben. Azonban a takarékosságot sem szabad túlzásba vinni. Egy regényfordításban találtam ezt a mondatot: André Lacoste elhalasztotta a vállalattól kilépését. Helyesen: a vállalattól való kilépését. Újságcikkekben is gyakran találkozunk ilyen mondatokkal: Állításaik mindig az antiszemitizmussal vádaskodásra és a holokauszttal védekezésre szorítkoznak. Helyesen: [...]

A cikk folytatódik...

Nyelvjárások és köznyelv

A 2014. évi anyanyelvi pályázat a nyelvjárásokról szólt, a magyar nyelv napja alkalmából az Anyanyelvápolók Szövetsége és a Művészeti Akadémia által tartott rendezvények témája is ez volt. Hoppál Péter államtitkár  ünnepi beszédében sajnálkozását fejezte ki amiatt, hogy egyre kevesebben beszélnek nyelvjárásban. 2010-ben az Írók Alapítványa rendezett média-kerekasztalt a nyelvjárásokról nyelvészek és média-képviselők részvételével. Már ott [...]

A cikk folytatódik...
1. oldal. Összesen 8 oldal van. Lapozzon a többi cikkért!
12345...Utolsó »