Buvári Márta ,,Nyelvművelés- elmélet – Értékelvű nyelvművelés” című kötete teljes terjedelmében fölkerült az Írásaink rovatba.
Néha egyetlen hang ill. betű fontos jelentésbeli különbséget hordoz. A nyugati nyelvek ugyanazokat az elöljárókat használják a hol és hova kérdésre válaszoló határozókhoz. Magyar ember biztosan nem téveszti el azt, hogy az asztalon vagy az asztalra, alatt vagy alá, mögött vagy mögé stb. A –ban/-ben és a -ba/-be rag közt viszont csak egy hang a [...]
A cikk folytatódik...A magyar nyelv köztudomásúan a ragozó nyelvek típusába tartozik. Az ún. indoeurópai nyelvek hajlítóknak vannak elkönyvelve. A hajlítás azt jelenti, hogy a szavak jelentés-módosítását, például az igék idejét, számát, személyét, a főnevek többes számát, mondatbeli helyzetét a tő egyes hangjainak megváltoztatásával (vagy azzal is) fejezik ki. A ragozó vagy toldó nyelvek pedig változatlan tőhöz ragasztják [...]
A cikk folytatódik...Egy ismerősöm panaszolta, hogy manapság alig hallani a két számnevet, mindig kettőt mondanak. Amikor figyelmeztetett valakit erre, kiderült, hogy az illet ő azt sem tudta, mire jó a két változat. A 2 szám elnevezésének két alakja van: önállóan kettő, jelzőként és előtagként két. Egy, kettő, három – de két alma, kétmillió, kétszáz stb. – Hány [...]
A cikk folytatódik...A mai nyelvhasználatra általában a szószaporítás jellemző, már nem is csak a hivatalos nyelvben. Azonban a takarékosságot sem szabad túlzásba vinni. Egy regényfordításban találtam ezt a mondatot: André Lacoste elhalasztotta a vállalattól kilépését. Helyesen: a vállalattól való kilépését. Újságcikkekben is gyakran találkozunk ilyen mondatokkal: Állításaik mindig az antiszemitizmussal vádaskodásra és a holokauszttal védekezésre szorítkoznak. Helyesen: [...]
A cikk folytatódik...A 2014. évi anyanyelvi pályázat a nyelvjárásokról szólt, a magyar nyelv napja alkalmából az Anyanyelvápolók Szövetsége és a Művészeti Akadémia által tartott rendezvények témája is ez volt. Hoppál Péter államtitkár ünnepi beszédében sajnálkozását fejezte ki amiatt, hogy egyre kevesebben beszélnek nyelvjárásban. 2010-ben az Írók Alapítványa rendezett média-kerekasztalt a nyelvjárásokról nyelvészek és média-képviselők részvételével. Már ott [...]
A cikk folytatódik...A legrosszabb szóalkotás-mód a betűszó. Különösen rossz, ha a rövidítés csupa mássalhangzókból áll, így nem olvasható egybe szóként, csak betűzve, ejtéskönnyítő magánhangzókkal. Ezek pedig egysíkúak: e, é, á. Azért is rosszak a betűrövidítések, mert nagyon sok szó kezdődik ugyanazzal a betűvel. Aki először látja őket, találgathat, mit takarnak a betűk. Például a fenti rövidítést fordíthatnám [...]
A cikk folytatódik...Az idegen szavakkal való küszködés mindig az egyik legfontosabb tárgya volt a nyelvművelésnek. Mégis rengeteg idegen szó nyomult nyelvünkbe. Mi lenne, ha nem küzdöttünk volna ellenük? Akkor talán már nem is magyarul beszélnénk. Az idegen szavak divatja manapság mértéktelenül elharapódzott. Nemcsak nyakló nélkül veszünk át angol szavakat, hanem fölmelegítenek olyan idegen szavakat, amelyeknek már sikerült [...]
A cikk folytatódik...Először egy külföldön élő szerző cikkének javításakor találkoztam a valós idő kifejezéssel: „A részvények tőzsdei árfolyama tehát valós időben leképezte a kollektív intelligencia reakcióit és bizalmi hányadosait.” A szövegkörnyezetből megértettem, mit akart mondani: hogy amint egy esemény bekövetkezett, rögtön annak megfelelően változtak a tőzsdei árfolyamok. Kijavítottam azonnalra. Elfogadta, s mentegetődzésképpen odaírta zárójelben: „real time”. Hát [...]
A cikk folytatódik...Műszaki hiba lépett föl, ennek köszönhetően négy órát késik a gép. – Az utasok aligha köszönték, hogy várakozniuk kellett. Inkább emiatt vagy ennek következtében késett a gép. Egy politikai elemzésben ezt hallottam: „A félresikerült kárpótlás ennek is köszönhető.” Vajon kinek jó, hogy félresikerült a kárpótlás? Helyesen: A félresikerült kárpótlás ennek a következménye, ennek a számlájára/rovására [...]
A cikk folytatódik...„Ha sikerül csökkenteni a vércukorszintet, akkor drámaian csökken a szövődmények kockázata” – mondják egy gyógyszerreklámban. Ugyan, miért drámai az, ha csökken a szövődmények kockázata? Mi is a dráma? Olyan színpadi mű, amelyben súlyos összeütközések révén a néző katarzist él át, elgondolkodik. A hétköznapi életben a megrázó eseményeket szoktuk drámaiaknak nevezni, azokat, amelyek majdnem tragikusak, de [...]
A cikk folytatódik...© 2011-2016 – nyelvmuveles.hu - honlapkészítés, weblapkészítés